Kerr, Walter: A drámai nyelvről. (Szemelvények) - Korszerű színház 23. (Budapest, 1961)

IV. Izületi csúz

IV. Rész

IZÜLETI CSÜZ

Bizonyos idő óta nemcsak a közönség zsugorodott egyre, hanem - aktivitásban, izgalomban, méreteiben - ugyanúgy sorvadt a színpad is. Ibsen és Csehov egy-egy fülkét vájt magának abban az épületben, amit valaha színháznak hívtak; utánzóik viszont az egész színházat e fülkék méretére zsugorították. Bnrek eredményeként a színház néhány év óta kimozdult saját középpontjából, és eltávolodott az e középpontban élő közönségtől is. így aztán a színháznak szívpanaszai támadtak.

De emellett szenvedett az izületi csuztól is. Ez a baj azonban megvolt már Ibsen és Csehov előtt. Bizonyos módszerek okozták - azok, amelyeket naturalistának hívunk. Ezek a tizennyolcadik század végén és a tizenkilencedik század elején fejlődtek kl a színházban; Ibsen és Csehov továbbfejlesstette őket,mivel kiválóan megfeleltek uj céljaiknak, utánuk pedig az önállótlanul gondolkodó drámaírók megrögzött szokásaivá lettek.

A tizennyolcadik századtól csökönyösen prózai drámát örököltünk; a tizenkilencediktől pedig tudományosan pedánsát.

Valaha mindkét örökség újdonságával, kisérlet-jellegével vonzott.De mind a kettőben volt valami fárasztó belső baj, és mind a kettő továbbadta a drámának a maga izomsorvadását.

Színházunk nemcsak a népszerűtlenség szervi szívbajában szenved - bosszant lomha járásával és hebegő beszédével is.- 5 -