Kerr, Walter: A drámai nyelvről. (Szemelvények) - Korszerű színház 23. (Budapest, 1961)

IV. Izületi csúz

belül keresse, hanem a személyiségen kivül, a személyiségtől függetlenül kutat utána. Valahogy igy okoskodik: az a sajátosság, amelyet oly fájdalmasan hiányolok, nemcsak ebben az emberben van meg, hanem nagyon sok emberben, sőt talán mindenkiben; igy hát az lesz a legokosabb, ha mindjárt "mindenkiével kezdem, ha oly sok ember statisztikai átlagát Teszem figyelembe,hogy közös tulajdonságaikat pontosan meghatározhatom; miután pedig a statisztika segítségével megállapítottam ezt a kapcsolatot, ezt a mindenkiben meglevő közös elemet,akkor olyan módon is kell ábrázolnom, mint ahogy rátaláltam: vagyis egy adatokból összetett, statisztikailag tipikus, elvont alak által.

így, ha a barátság emberi hajlamáról akarok beszélni, nem fejezhetem ki mondanivalómat egyetlen barátkozó természetű ember látványával.Mert ha ez az ember pusztán egyetlen egyén, barátkozó természete lehet véletlen is - öröklött adottságainak,alapanyagcseréjének semmire sem jellemző eredménye. Jó, megengedjük, hogy barátkozó természet, de ebből még nem következik feltétlenül,hogy ez az emberiségnek, mint egésznek közös-szinte sllenállhatatlan erejű - ösztöne. Mivel meggyőződésem, hogy az egész emberi faj valóban barátkozó és ezt a megfigyelést a darabban fel akarom használni, egyszeriben színpadra állítom a fajt magát. Nem egyes embert rajzolok, akiben megvan a barátság közös ösztöne; magát az ösztönt vázolom fel egyéni sajátosságok nélkül. Az öastönt pedig nem Philip Veinbergnek fogom nevezni, hiss még az egyéni név is csak belefullasztana a nem jellemző specifikumokba; az "Ed barátunk” nevet adom neki.

John Steinbeck gényes tűz oimü müvében Ed barátunk igy beszél:*^

x/ John Steinbecknek.a nagy amerikai Írónak ez Egerek és emberek mellett másik, kisebb jelentőségű drámája a Wnyes tűz /Burning Bright/, amely 1950-ben került színre New Yorkban mérsékelt sikerrel. - /A szerk./- 39 -