Kerr, Walter: A drámai nyelvről. (Szemelvények) - Korszerű színház 23. (Budapest, 1961)

IV. Izületi csúz

sa". Ibsen, Hauptmann, Csehov és Zola nyomán tágítottunk ezen a meghatározáson, ás ma úgy szoktuk mondani, hogy a dráma "az álét utánzása".

A naturalizmus fellápásável rendkívüli gondot kezdtünk fordítani arra, hogy utánzásunk pontos legyen, ügy találtuk, hogy a korábbi drámaírók nagyon hetykén kezelték áz élet megfigyelhető tényeitthanyagul számoltak be róluk, képesek voltak torzítani, csalni, s ezzel maguk tették érvénytelenné darabjukat. Márpedig ha a művészet utánzás,akkor mi most majd létrehozzuk a legtökéletesebb utánzást, amely valaha is létezett, egyszerűen azáltal, hogy olyan szorosan idomulunk az utánzott tárgyhoz, amennyire csak lehetséges.

így hát aszal kezdtük, hogy nem festettünk többé lobogó lángot a vászon-kandallóba, hanem elég biztos építményt készítettünk ahhoz, hogy igazi tűz éghessen benne. Szemünkbe ötlött a színpad deszkája is és rájöttünk, hogy ez sem valószerül gyorsan letakartuk hát valódi szőnyegekkel. Nagy lett a becsülete a folyóvíznek; ha a darabban vízcsapról volt szó, valódi csapokat alkalmaztunk és azokból lehetőleg igazi hideg-meleg viz folyt. A Vadgalamb bugásának korában tudtunk már igazi rántottát is csinálni igazi tűzhelyen, és igazán meg is ettük.

Manapság kissé fölényesek vagyunk Belasoóval szemben, X// pedig állandó nylltszlnl ügyeskedéseinket figyelve Igazán nem tudom, miért lennénk azok. Belasoo utánzási stílusa szinte bámulatosan betüszerinti volt. Ha valakinek

xl David Belasco /1853-1931/ amerikai drámairó, rendező, szinészpedagógus és színészi a már említett rémdrámairó, Dión Boucicault titkárából lett a század első évtizedeiben a fiatal amerikai színház, a felvirágzó Broadway legnagyobb tekintélye. Nevet ma is viseli a Broadway egyik színháza, de mint alkotó, már csak a Pillangókisasszony és a Nyugat lánya cimü Puocini-operák szövegírójaként ismeretes. - /A szerk./- 26 -