Kerr, Walter: „A szabálytalan” drámáról. (Szemelvények) - Korszerű színház 22. (Budapest, 1961)

III. Hogy ronthatjuk el a jó mesét?

és életszerűbbek, sint amilyeneket szűzen fogant jellemda— rabjainkban állítunk #16. Továbbá úgy látszik, hogy épp a szituáció és a cse­lekmény hiánya gátolt aeg egyébként nagyszerűen felszerelt darabokat abban, hogy hosszú életűek legyenek a színpa­don. á közönség meseszomja talán négisosak egészséges vá­lási: a naiv ösztön lehet naivan helyes is. is ha sár itt tartunk, ne Ítéljük neg végre a nesét gondterhelt képpel holni cukros nyalánkságként, anlt oda­szórnak a gyerekek elé, hogy elrejtsék előlük a való éle­tet. Áz élet a legzsúfoltabb cselekmény. 5. á ni kis szabályaink Szeretném, ha az életem annyira ment lenne szituá­cióktól, ahogyan ezt a jellemdrámalró igyekszik elhitetni velem. Nem bánnám, ha néhány évet az Esküvői vendég időt­len félhomályában tölthetnék} azt hiszen, kipihentetné az idegeimet. Igyáltalán nem idegenkedem tőle, hogy nagyjából meghatározatlan ideig elüldögéljek a verandán s várjam, hátha arra téved egy szép lány. Kekem épp az a bajom, hogy nem bújhatok ki reggel az ágyból anélkül, hogy ne ütköznék rögtön a legkuszábban iz­galmas körülményekbe. Például van négy fiam és mindegyik nagyszerűen ért hozzá, hogy délelőtt tíz órára már hamisí­tatlan drámai helyzettel kedveskedjék nekem. Van egy fele­ségem is, aki ugyancsak elég jól ért ehhez. Vegyünk egy példát. Mikor a legnagyobb fiam két éves volt, többaylre azzal foglalkozott, hogy a ház mögötti kis utcában tejesüvegeket tört össze. Alapjában véve filozófia kus lélek vagyok, nem elégedtem hát meg azzal, hogy egy­szerűen elnadrágolom és beoaukom a szobájába. Meg kellett tudnom, miért szeret tejesüvegeket törni, fejemben még bizonytalanul kavarognak némely, egyetemen felszedett- 88 -

Next

/
Thumbnails
Contents