Kerr, Walter: „A szabálytalan” drámáról. (Szemelvények) - Korszerű színház 22. (Budapest, 1961)

III. Hogy ronthatjuk el a jó mesét?

lány, segítséget keresve. Szülei valamilyen életformába akarják belekényszeríteni, talán épp a sajátjukba, A lánynak pártfogóra lenne szüksége.De az öreg dáma szigorú hozzá, leküzdve magában a belső ösztönzést, hogy segítsen neki. á lány könnyben úszva távozik. Áz öreg hölgy rettenetesen fel van dúlva.

Esetleg sor kerül majd olyan jelenetre Is,amelyben a néni hatalmas lelkitusa után elszánja magát. Mégis lejön. Öltözködik. Elvégzi mindazon kis női rítusokat, amelyeket tizenöt évvel ezelőtt abbahagyott. Összeszedi minden erejét. Tétovázva megy el az ajtóig. Már a kilincsen a keze. Egy kis szellő fuj be az ablakon, és a függönyök könnyedén meglebbennek. Lentről, az utcáról gyerekhangok szállna! fel, talán felslvlt egy anya hivó szava is. á reszkető kéz visszariad. Az öreg dáma marad.

Valamivel később, alkonyatkor nyílik az ajtó. Lassan belép a lány. Megadta magát.Azt az életet fogja élni, amit kiterveztek számára. És ennek az életnek a végén, vagy a vége felé 6 Is remete lesz majd. Megértőén néznek egymásra. Az öreg dáma a hintaszékben ringatja magát. A lány az ablakhoz támaszkodik. Függöny.

Magától értetődik, hogy mindezt rendkívüli érzékenységgel fogják játszani. Ha egy nekikeseredett olvasó azt . panaszolja majd a Times—nak. hogy szomorú igy pazarolni az értékeinket, a pazarlás tekintetében teljesen igaza less*

Ezt & témát, amelyből rövid, lakonikus karcolat válhatott volna a The Nem lorker. töredék a The Partisan Review számára vagy esetleg központi kép egy huszsoros vershez, most a színházra pazarolták. Mert a tehetség, az tehetség ( de nem minden tehetség való a színpadra.

A színházzal szemben igényeket szoktunk támasztani. Mondogatjuk,hogy nyitva kellene tartania kapuját a mélységeket feltáró szellem előtt(hogy tárt karral kellene fogadnia az Ihlet nyilvánvaló jeleiti hogy teret kellene adnia mindennemű irodalmi érték számára. Hozzátesszük továb- 45