Kerr, Walter: „A szabálytalan” drámáról. (Szemelvények) - Korszerű színház 22. (Budapest, 1961)

I. Hogy állunk ma?

gába tudta szívni Lyly kifinomult leleményeit, sikeresen tudott játszani velük az olyan kísérleti műben, mint a Felsült szerelmesek, és aztán félre tudott lökni mindent, ami az ő közönsége számára túlságosan idegenszerü volt. Ugyanakkor Lyly, aki egy divatos fiúiskola müveit elzárkózottságában dolgozott, képtelen volt a folyó túlsó partjának vaskos kísérleteiből egy kis életerőt meríteni. Szellemes kiagyalásai vonzóak, de azért csak kiagyalások maradnak; a szerző addig utánozza önmagát, mig exkluziv stílusa a beltenyészet révén meddővé nem válik. Ha fejlődést keresünk, azt a Globe Színházban találhatjuk meg.

Az ember nem szívesen foglal el anti-intellektuális álláspontot olyan korban, amely egyre inkább - és minden fronton egyaránt - anti-intellektuális. De vannak olyan területek, ahol az intellektusnak nemcsak szabadságot, de nyilvánvaló tekintélyt is kell biztosítani,és vannak olyanok, ahol nélkülözhetetlen a szoros és mély kapcsolat az egyszerű emberek gondolkodásával. Abban mindannyian egyetértünk, hogy hosszú távon a Berthánál jobbat akarunk: öszszetett és ugyanakkor igaz jellemábrázolást, árnyalt és szemléletes nyelvet és olyan mesét, amely az emberi magatartás mély igazságaiba hatol. Problémánk az, hogy ezt az eszményt merről közelítsük meg. Immár elég hosszú ideje, hogy felülről próbálunk törvényeket szabni, és az eredmények siralmasak voltak. Lehet, hogy hasznunkra válik - még esztétikai szempontból is -, ha fordítunk a kormányon, és megpróbáljuk a "köznép" tetszését elnyerni.- 41 -