Kerr, Walter: „A szabálytalan” drámáról. (Szemelvények) - Korszerű színház 22. (Budapest, 1961)
I. Hogy állunk ma?
ha arról van szó, hogy Chaplin korunk legkitűnőbb színpadi művésze. Pedig a legnemesebb művészet itt megint csak a legközönségesebb gyökerekből nőtt ki. Chaplint nem a megbízható, szabályos színház, hanem a megbízhatatlan, teljesen anyagi ösztönzéstől vezetett film szülte; pályájának kezdetét - és maradandó lényegét - nem a tudatos elméletben,hanem a spontán komédiázásban találhatjuk; nem a fennkölt kritika,hanem a meggondolások nélküli tömeg alakította ki. Sőt, karrierjének egyedül éppen az ártott, hogy a magas kritika végül is elfogadta őt. Művészi ereje akkor vált bizonytalanná, mikor néhány utolsó filmjében megpróbálta eltépni azokat a kötelékeket, amelyek a köznéphez fűzték, s közvetlenül frissen szerzett müveit barátaihoz kezdett szólni. Mindezek közismert tények, olyannyira, hogy szinte kár is ismételgetni őket. Mégis büvészi tökélyre vittük kezelésüket: szépen elraktároztuk őket agyunknak egy elkerített részébe, villámgyors mozdulattal elmetszettük saját homloklebenyünket, és továbbra is hiszünk az ellenkezőjükben. Igen, igen, Shakespeare a földszinti állóhelyek közönségének irt; de a mi müveinket megrontaná, ha ugyanezt tennénk. Szophoklész arra kényszerült, hogy megalkudjon a tömegszellemmel; ilyen körülmények közt lehetetlenné válik a művészi színvonal. Molière a közízléssel való mérkőzésben csiszolta magát tökéletesre; a közízlés nem teremthet jobbat az Abrla rózsá.iánél.x Chaplinnél jobbat világviszonylatban nem ismerünk; az alantas szenvedélyeket szolgáló, népszerű film még megvitatásra sem érdemes. Ha aztán kénytelenek vagyunk szembenézni és megbirkózni a szinháztörténet tényeivel, az "ellenére"-elmélet-Anne Nichols amerikai Írónő és rendezőnő nálunk is játszott müvét /eredeti elmén Abie’s Irish Rose/ 1922-ben adták először; az érzelmes ír tárgyú dráma a kedvezőtlen kritikák ellenére óriási sikert aratott s azóta is fel-felujitották. - /A szerk./- 37 -T r