Pagogyin, Nyikolaj: Író és színház - Korszerű színház 21. (Budapest, 1960)

■bekerült a forradalmi diákok közé és ezért most két évet kitöröltek az életéből. "Szabad egyéniség.... -mondja és idegesen szól oda Tyetyerevnek: Hallja-e?! Hagyja már abba azt a pokoli kalimpálást!"

Tyetyerev igy felel:

"Csak kisérem magát... kispolgár, aki polgártárs volt egyszer - egy félóráig.

Pjotr /ingerülten/: Ne gúnyolódjék!"

Ez elég határozott rajz, de nem annyira határozott, hogy már ne kelljen többet gondolkodnunk és az alak a szerző elgondolásának egyszerű illusztrációjává alakuljon át.

Pjotr apját, Besszemenovot Gorkij minden kertelés nélkül a vidéki kispolgárság oszlopának mutatja be. Azt mondhatják, hogy Gorkij tehát abból is példát ad, hogy az eszmei-művészi feladatokat hogyan lehet minden áttétel nélkül megoldani. Ez igaz. És minden igazi drámában az egyik dolog szilárdan és határozottan áll a helyén, a másik pedig állandó mozgásban van. Besszemenov a maga áttételnélküliségében, meghatározottságában és befejezettségében azon túl, hogy ő fújja fel a színdarab egész konfliktusát, azért is fontos a maga meghatározottságával, hogy megtudjuk, milyen lesz holnapra a drágalátos csemetéje.

Besszemenov teljesen meghatározott, ez igaz, de milyen sok fér bele ebbe a meghatározottságba! Nézzék csak meg, hogyan rajzolja meg Gorkij a szövegben, a párbeszédben Besszemenov művészi alakját.

Közismert Besszemenov és Tyetyerev párbeszéde a második felvonásban: "...csak egy kicsit vagy okos, egy kicsit buta; egy kicsit jó, egy kicsit rossz; egy kicsit becsületes, egy kicsit aljasj egy kicsit gyáva és egy kicsit bátor... Igazi kispolgár!" Ilyen gyilkos gúnnyal jellemzi Tyetyerev Besszemenovot, majd igy fejezi be:" Node, igyunk egyet ebéd előtt, igen tisztelt vakondok!"

A dolgok logikája szerint Besszemenovnak itt köpnie és távoznia kellene. A művészi feladat áttételnélküli meg- 50 -