Pagogyin, Nyikolaj: Író és színház - Korszerű színház 21. (Budapest, 1960)

És végül külön szeretnék foglalkozni Szattar Ah.und.ov azerbajdzsáni szerző A hegyekben cimü színdarabjával. A szerző az öntevékeny színjátszás munkatársából lett drámaíróvá és már jónéhány egyfelvonásos darabot irt, mielőtt a nagy formához nyúlt volna.

Könnyű egy rossz színdarab tartalmát elmondani. Jó színdarab tartalmát elmondani nehéz, sőt néha lehetetlen. Ahundov kolhozistáink életének egy mindennapi helyzetét veszi alapul. Egy gyümölcsöskertjeiről hires azerbajdzsáni kolhoznak finomgyapjas juhok tenyésztését Írják elő. Ezt a feladatot a kolhozelnök ellenállása és a természet támasztotta nehézségek ellenére teljesítik. íme az életből vett alap, amelyet kiagyalások és cselekményben ravaszkodások nélkül használ fel az iró.

Vegyünk Szattar Ahundov színdarabjából egy személyt, egy vonalat - a fiatal pásztor, Hilal vonalát. Egészséges, erős ifjú,aki az első jelenetben a kolhoz teaházának vezetője. Teli energiával,erejének virágában, szereti a hegyeket, költőinek találja a pásztor munkáját és őszinte hivatást érez e foglalkozás iránt, de mégis egy öregember munkáját kell végeznie a teaházban. És azt is tudja,hogy mint pásztor, kivívhatja a nép szeretetét és tiszteletét, kitüntetésekről álmodik, amelyeket a legjobb pásztorok kapnak. A kolhozelnök azonban azt mondja neki: "Vezesd csak továbbra is a teaházat. Senki sem tud olyan jó teát főzni, mint te."

Ez már cselekmény, igazi szinház és a való élet. Megtudjuk, hogy a fiút egy boldogtalan szerelem taszította ebbe a siralmas helyzetbe. Mint húga meséli, Hilal éjjelnappal szerelmének, Gülzarnak ablakai előtt kószált és elmulasztotta kötelességét. Szerencsétlenség történt a kedves, rokonszenves fiatalemberrel, aki elvesztette a fejét a szerelemtől.

Később Hilal mégis eléri célját, megengedik, hogy pásztor legyen és mint ezt önök is sejtik, méltó lesz a bizalomra. Ami azonban a szerelmet illeti, ez az ember- 45 -