Pagogyin, Nyikolaj: Író és színház - Korszerű színház 21. (Budapest, 1960)

lyet azonban megint csak az emberek hoznak létre és irányítanak. Kovaljov mérnök munkamódszerével az emberek megismerkednek egy posztógyár! látogatás során. Ahhoz azonban, hogy jól megismerjük magát Kovaljovot, hogy egyéniségéről megfelelő mély elképzeléseink alakuljanak ki, csupán a gyárlátogatás nem elegendő.

Ezzel kapcsolatban érdekes megvizsgálni két színdarabot. Az egyik Szalinszkij Az elsők ut,1a. a másik Marjamov és Klebanov Különvélemény cimü drámája. Az elsők útja a szerző drámaírói tehetségéről, e mesterség komoly felfogásáról tanúskodik, s ami a legfontosabb, a színdarab uj, drámai konfliktust vet fel. És ismerve a nehézségeket, amelyekbe olyankor ütközik a szerző, amikor termelési vonatkozású müvet ir, érdekes megvizsgálni: vajon valóban olyan leküzdhetetlenek-e a különleges nehézségek, ha a dolog technikai oldalát akarjuk bemutatni?

Vegyük példának Vera, a geológus-méraöknő bemutatkozását :

"...az én életem költészetét most ez a két dolog: a gyorsaság és az előrehaladás jelenti! Igen, igen, túljutni a querschlagon..." Kezembe veszem az idegen szavak szótárát és megkeresem ott a "querschlag" szót: "Német szó, bányászati szakkifejezés. Vízszintes földalatti fejtés közvetlen kijárat nélkül a felszínre és a lelőhely irányában a meddőn keresztül meghatározott szög alatt vágott járat."

Mindjárt láthatják, hogy milyen speciális fogalom ez. S ez a fogalom kapcsolatban van a színdarab cselekményének alaptételével, amely azon alapul, hogy az illető bányában meg kell kezdeni a gyengébb értékű ércek fejtését és az ehhez szükséges dusitó üzemek építését. Az ilyen szavakat, mint querschlag, rendszerint csak úgy kimondják,vagy színpadi kifejezéssel élve "elcsevegik" a színészek. Hány, de hány értékes gondolat veszett már el,mert a szerzők ilyesfajta szakkifejezésekkel zsúfolják tele színdarabjaikat.

Gorkij Sztanyiszlavszkijhoz a színészi rögtönzésről irt levelében tesz egy megjegyzést, amelynek szerintem kü