Dullin, Charles: A színészet titkairól - Korszerű színház 20. (Budapest, 1960)

II. Tanácsok egy színinövendék számára

Rajzoljuk meg az egyes alan-vázlatok jellegzetességeit j

Egy süket ember feszült tartása, amikor meg akarja érteni a beszédet.

Egy rövidlátó nézésmódja...

Egy hiú ember járása...

Egy nagy divatszalon manökenjének járása.

Ezután térjünk át egy szinte kimeríthetetlen ihletforrásra s az állatok vázlataira.

Egyszer megkérdezték Thomasitól, aki Arlechino szerepkörét alakította/2"^ milyen iskolában tanulta hibátlanul kecses mozgását, és ő Így felelt: "Fiatal macskákat figyeltem, amint játszottak..."

Ezekhez a gyakorlatokhoz fedjük el az arc felső részét fél-maszkkal, hogy a teljes kifejezőerő a testben összpontosuljon.

A macskafélék járását a ritmusnál már felhasználtuk.

Most rögtönözzünk a hattyú, a fecske repülése, a sas szárnyalása, a kacsa, a pulyka mozgása alapján.

Az Atelier Madarak, majd Plutusz-előadásának sikere nagyrészt ezen a különleges kiképzésen alapult, amely lehetővé tette, hogy Arisztophanész kórusának megadjam teljes költői hatóerejét.

Hogy növendékeink képzeletét megtermékenyítsük, olvastassunk velük két gyakorlat közt La Fontaine verseket vagy állatmeséket. Állítsuk színpadra egyik állatmeséjét... De ne türjük el soha a gyermeteg utánzást. Hogy jobban megértessük a kapcsolatot plaszticitás és drámai érzés között, szabjunk meg ilyenfóle gyakorlatot *

^ ^ A Thomasi nevet a XVIII.században a Comédie Italiennenek két hires színésze is viselte: Antoine Visentïni (kb.1682-1739) és fia,Vincent-Jean Visentini (1707— kb. 1769), akik mindketten Arlechino szerepkörét alakították. - (A ford.)- 70