Dullin, Charles: A színészet titkairól - Korszerű színház 20. (Budapest, 1960)

II. Tanácsok egy színinövendék számára

doxon és szofizma! A színésznek sikerre van szüksége, tetszést kell aratni "minden áron"; nem 6 felel a darabokért, amiket eljátszatnak vele; pénzre van szüksége, hogy egy bizonyos életnívót elérhessen; értenie kell hozzá, hogy reklámot csináljon magának;neki mindig "meg kell jelennie"... Egy festő, egy szobrász vagy egy Író másképp is rendezheti életét; nekik ott az utókor,az helyrehozhatja a közönség igazságtalanságát, de te, te a jelen embere vagy, a te érvényesülésed összefügg a divattal, a sznobizmussal, mindazzal,ami gyorsan elszáll s ha elszállt, már feledésbe is merült."

De éppen ezért: mert életünk rövid, azért kell igyekeznünk, hogy tartalmat adjunk neki. Miért gondolod, hogy a festőben, a szobrászban, az Íróban, akik félreismerve vagy ismeretlenül,gyakran nyomorogva dolgoztak, nem ólt ugyananynyi szükséglet, ugyanannyi étvágy, mint benned, hogy ők nem szenvedtek ádázul a nélkülözésektől?... És ha kitartottak, azért tették, mert lelkűk volt, hitük és istenük.

Ha engedményeket kezdünk tenni a közönségnek és alacsonyrendü ösztöneit csiklandozzuk, a színházművészet már lemondhat rólunk. Minél lazábbra fogod a gyeplőt, annál jobban gyengül ellenállóerőd, annál inkább vonzódsz magad is a hitványhoz, a közönségeshez.

A közönség problémája pillanatnyilag olyan bonyolult, hogy meghaladja erődet, mint ahogy mindezidáig a miénket is meghaladta. A közönség nem egységes; nézők alaktalan tömörülésével van dolgunk, akiknek sem Ízlése, sem vágyai nem azo-_ nosak; de előfordul, hogy ez a renyhe tömeg egy közös érzelem hatására elektromos árammal telítődik; és ilyenkor megy végbe a csoda. Hátra van még e csoda raozgatóerejének kérdése; igen, ez az erő a te szereped, de ne bonyolódj bele törvényeinek keresésébe, mert csak idődet vesztegeted. Igazi kötelességed az, hogy igyekezz a közönséget felemelni és ezért olyan müvekre kell támaszkodnod, amelyekben elég erő és szépség van e cél eléréséhez. Ha viszont ehelyett pusztán az a gondod, hogy leadd magad valami agyafúrt librettistával- 45 -