Dullin, Charles: A színészet titkairól - Korszerű színház 20. (Budapest, 1960)

I. Jegyzetek és emlékezések

ezinház, ahol a szavak, ha jól mondják el őket, minden izüket és csengésüket megőrzik?... Hát nem szép színház az,ahol a darabot teljesen meg lehet érteni? Ezért történt,hogy amikor Philippe de Rotschild eléggé nem dicsérhető tapintattal, és előzékenységgel felajánlotta a Cartslnek a pompás Hgalleszinház igazgatását, igy szóltam magamhozi Hogyan? Hát itthagynám mindezt egy modern templomért, amely BuridannaK még a nevét sem hallotta? Nem látom többé szombat esténként az ismeretlen barátoktól zsúfolt karzatot? Mit szólnának ők, akik a legnagyobb bajok közepette is mellettem álltak és átsegítettek rajtuk, ha látnák, hogyan lépek szövetségre a pénzzel? A világ legszebb színháza az enyém,amelyben a szellem legyőzte az esetlegességeket.

Nem a gépezetre van szükségünk, amely lehozza az isteneket a színpadra - nekünk az istenek kellenek.