Dullin, Charles: A színészet titkairól - Korszerű színház 20. (Budapest, 1960)
I. Jegyzetek és emlékezések
Meg kell tanulnia azt ie, hogy gyorsan, már az első fellépés alkalmából felismerje az adott szinpad és nézőtér előnyeit és hátrányait. Véleményem szerint a jő színésznek néhány replika után tudnia kell szabályozni játékénak mértékeit és minőségét. A mikrofon és az egyre elterjedtebb kis színházak elsorvasztották ezt az ösztönt, amely valaha sokkal jobban ki volt fejlődve. Ha a színháznak több emelete van, a legmagasabbhoz kell igazodnunk. Ugyanez áll tekintetünk irányára is; az erkély sorait válasszuk ki,mert nincs zavaróbb a zenekari ülésekre .meredő pillantásnál, amely mintha örökösen egy «»ghivott vendéget keresne ott. Ha ilyenformán megtanultuk, hogy kell gyorsan kiismerni egy színház akusztikáját, akkor mihelyt kilépünk a színpadra, ösztönösen megérezzük, jó vagy rossz közönség gyült-e egybe ma este. Tapasztalt színésznek még arra sincs szüksége,hogy a színrelépést kivárja; vadászkutya módjára a kulisszák közül is megszimatolja közönségét, a legkisebb köhécselés, egyetlen oda nem illő nevetés,egy célbataláló - vagy üresen elpuffanó - hatás elegendő rá,hogy útbaigazítsa. A nap mint nap használt eszközöknek ilyen alapos ismerete nagyban hozzájárul a ezinész technikájának kialakításához. Ebből is látni, hogy noha ez a technika kiterjed művészetünk legmagasztosabb problémáira,gyakorlatának csekélyebb jelentőségű vonatkozásait sem hanyagolom el. Soha nem a közönségnek kell játszani; a közönséget kell rákényszeríteni, hogy saját akaratából együtt játsszék velünk - azaz meg kell teremteni vele azt a kölcsönös kapcsolatot, amely nélkül nincs sikerült drámai pillanat. Ahhoz, hogy a közönséget bevonjuk a játékba, a legjobb módszer, ha mindannak, amit csinálunk, a lehető legnagyobb hitele van. De ennek ellenére vannak jó színészek, akikből hiányzik ez az egész nézőteret felvillanyozó mágneses erő; a természet nem ajándékozta meg őket ezzel a tehetséggel; igyekeznek a hatást jól elhelyezni és mégis gyakran elhibázzák, éppen azért, mert túlságosa:- 35 -*