Dullin, Charles: A színészet titkairól - Korszerű színház 20. (Budapest, 1960)

I. Jegyzetek és emlékezések

mennyire ia kiváncsi és a ezinház iránt szenvedélyesen érdeklődő fiatalember. Hadd tegyem hozzá, hogy a külvárosi színházakban már maga a légkör is rendkívül kedvező volt a színházi ember kialakulásához. Szinte érezhetően ott bolyongtak a nagy romantikus színészek árnyai; a közönség magával hozta egész naivitását és szenvedélyességét; nem hiába jártak el ide a nagy festők, hogy megtalálják azt, amit a naturalizmustól már nem kaphattak meg. Igaz: a szöveg lapossága, a jellemek valószerűtlensége a melodrámát alacsonyabrendtt művészetté tette, de ebben az alacsonyabbrendü művészetben ott bujkáltak az erzsébetkori ezinház izei és egy igazi színészi hagyomány titkai.

A színpadi alakok megazületéae éa élete

Egyszer megkérdeztem egy színigazgatót, vajon sok kéziratot kap-e... "Sok kéziratot és kevés darabot" - felelte, így van ez a színpadi alakokkal is; megszámlálhatatlanul sok a színpadi szerep, és az igazi színpadi alakok kivételek. De a nagy színpadi alakok túlélik alkotójukat; halála után is harcolnak nevében, továbbra is kiteszik magukat a kritika tüszurásainak, lelkesedést váltanak ki egyesekből és értetlenséget másokból. Igazi félistenek; előttük az örökkévalóság, de kényelmes hely az Olymposzon soha nem jut nekik.

Hamlet örökkön-örökké ott huzza majd végig fekete köpenyét a színpad poros deszkáin; a sántikáló III. Richard pedig újra és újra felkérődzi gyűlöletét és rémületét és meghal,ugyanazzal az erőszakos halállal, hogy aztán újjászülessék és ismét meghaljon.

Trygaioez hasztalan szólítja majd fel a népeket, hogy húzzák ki a Békét a kutból, ahová a háború istene időnként bezárja/4^

(4) Trygaiosz Arisztophanész Béke c. müvének egyik szereplője; egyébként az 1932-ei Ktelier-beli bemutatón ezt a szerepet maga Dullin játszotta. - (A ford.)- 20 -