Sz. Szántó Judit szerk.: A pantomim (Korszerű színház 77-78., Budapest, 1965)

JEAN SOUBEYRAN: BESZÉD SZAVAK NÉLKÜL - Képzelt testtechnika - A pantomimus anatómiája

A mozgó koncentrálási pont A kiindulási állásban a harminckét egymásra helyezett csigolyából álló gerincoszlopra koncentrálok.Figyelmemet a fejet a testtel összekötő első nyakcsigolyára irányítom, és megteremtem koncentrálási pontomat. Ez a pont lassan megindul felülről lefelé, és ily módon, csigolyáról csigolyára, lesiklik az egész gerincoszlopon. Mindegyik csigolya megadja magát ennek a vándorló pontnak és a gerincoszlop meghajlik. A koncentrálási pont az ágyékcsigolyákig halad, miközben a medence egyenes marad. Itt ellenőriznem kell a fej és a kar tökéletes lazaságát (III. rajz). A gyakorlat második részében a koncentrálási pont az ellenkező irányban ismét megkezdi lassú vándorlását a gerincoszlop mentén, és Ily módon kényszeríti rá, hogy megint elfoglalja függőleges kiindulási állását. Ennél az első gyakorlatnál olyan elvet ismertünk meg, amely mindig fontos lesz a pantomimus tanulmányai szempontjából? as aktiv elem (a mozgó koncentrálási pont) és a passzív elem (a gerincoszlop) közötti harcot. Ezt a harcot maga a pantomimus váltja ki, nem öntudatlanul, hanem akarata ellenőrzése alatt. A gerincoszlop második gyakorlata Itt is a mozgó koncentrálási pont tevékenykedik. A gerincoszlopon való legördülése azonban ezúttal nem előre, hanem oldalra történik. Az első nyakcsigolya, a mozgó koncentrálási pont parancsára, jobbra hajlik, s fej lefelé huz, és a mozgó koncentrálási pont ily módon siklik le az ágyékcsigolyáig. A csipö és a láb, mint rendesen, mozdulatlan marad, a fej és a kar teljesen laza. Miután ezt a lazaságot ellenőriztem, a mozgó koncentrálási pont ismét felfelé siklik, csigolyáról csigolyára, mint az előző gyakorlatban (IV. rajs)•