Sz. Szántó Judit szerk.: A pantomim (Korszerű színház 77-78., Budapest, 1965)

JEAN SOUBEYRAN: BESZÉD SZAVAK NÉLKÜL - Képzelt testtechnika - A pantomimus anatómiája

A PANTOMIMUS ANATÓMIÁJA Az első pantomimikus gyakorlatoknál egészen primitiv módon szemléljük az emberi testet, körülbelül ugy, ahogy azt egy gyerek lerajzolja. Függőleges vonal ábrázolja a gerincoszlopot. Felső végén kör: a fej. - Két vizszintes vonal; az egyik a gerincoszlop felső végént a két váll, a másik az alsó végént a medence. A vállból indul ki a kar két vonala, a medencéből a láb két vonala. A kéz és a lábfej alig észrevehető; gyakorlataink elején nem érdekelnek bennünket (I. rajz). A gerincoszlop A rajzon a test tengelyét látjuk. Ehhez tapadnak a testrészek: fej, kar, láb. A fej a gondolkodás központja, rajta keresztül hatol a külvilág az emberi lénybe. Hegy érzék helye: a látásé, a hallásé, a szaglásé, és az Ízlésé. A kéz a kar meghosszabbítása, a tapintó érzék legfőbb szerve - funkciója a külvilággal való közvetlen kapcsolat (érint, elvesz, odaad). A láb az emberi test elmozdulásának az eszköze (járás) . 4 ' A test minden mozgása a gerincoszlopból indul ki és a .testrészeken át folytatódik, kifelé irányulva. A gerincoszlop dinamikus tengely. Meghatározza az emberi cselekvést. Az emberi cselekvés kiindulási és végpontja az emberi test "középpontjában" helyezkedik el.