Sz. Szántó Judit szerk.: A pantomim (Korszerű színház 77-78., Budapest, 1965)

KARL GÜNTHER SIMON: A PANTOMIM - A további fejlődés és a lehetőségek

ezért hosszabb életű, hanem mindenekelőtt azért is, mert távol tartotta magát a miszticista, spekulativ bölcselőktől. Hiszen a német kifejezőtánc utolsó képviselőinél még felismerhető Elage antirealista befolyása: a "mime pur" és a "germán dance" között hasonló távolság tátong, mint Valéry és Stefan George között. A francia "clarté" (világosság) segített Decroux-nak, hogy teljesen megmaradjon a test tiszta matematikájánál. Mégis, a két iskola mozgásai hasonlítanak egymáshoz, minthogy - a klasszikus tánc kánonjával szemben - mindkettő ismét felfedezte a "természetes" mozgást. Az tehát aligha megállapítható, honnan kerülnek a modern táncba a "pantomimikus" mozgások, feltehetően inkább a kifejezotánc oldaláról - ez azonban nem akadályoz meg bennünket abban, hegy "pantomimikus" mozgásokként jellemezzük őket. Mindenekelőtt a "kifejező" és a "lefestő" mozgásokat kell ideszámítanunk. Hiszen a tisztán klasszikus iskola nem ismeri sem a képzeletbeli tárgyak felidézését, sem pedig a jellemutánzásokat. Mihelyt azonban a táncos elhagyja az "önmagáért való mozgást" és cselekvések vagy alakok ábrázolására tér át, a "kifejező" mozdulatot alkalmazza: hiszen jellemeket, érzelmi állapotokat és hangulatokat jelenít meg. Szerepet kap ezekben a táncokban a szinpadon képzeletbeli tárgyakat felidéző "lefestő" mozdulat is. Elsősorban a komikus táncos nem mondhat le erről a két eszközről (a klasszikus balett a maga abszolút formájában sosem komikus, mert absztrakt: a komikum asszociációkból, természetes jellemek, cselekvések stb. felismeréséből születik.). Harald Kreutzberg bőséges példát szolgáltat ehhez: ha komikus hatásokra törekszik, pantomimikus eszközöket alkalmaz. Valeska Gert, már husz évvel Marceau és Barrault előtt, ábrázolta a "születés" és a "halál" témáit (egyébként ugyancsak zene nélkül!), örömlányokat, keritőnőket, katonákat, autósokat stb."mímelt". Éppen Gert groteszk táncaiban válik világossá, mennyire