Sz. Szántó Judit szerk.: A pantomim (Korszerű színház 77-78., Budapest, 1965)

JEAN SOUBEYRAN: BESZÉD SZAVAK NÉLKÜL - A drámai rögtönzés - Az öt érzék

Ahhoz, hogy kapcsolatot teremtsek az üveggel, először konkrét képet kell alkotnom róla, el kell képzelnem alakját és nagyságát. Majd ujabb Kérdés vetődik fel: hogyan érzékelik az ujjaim az üveggel való érintkezést? Ily módon, anélkül, hogy észrevenné, a növendéknek tekintetbe kell majd vennie a formát. Megtanulja, hogy a cselekvés előtt mérlegelje, hogy azt konkrétan elképzelje magában. Ezenfelül megszokja majd, hogy elgondolkozzék a formán, a súlyon és az anyagon, és ezekből kiindulva a saját funkcióján. Ennél a munkánál azonban a fő dolog az érzet. Ezen az uton jutunk el a szaglás rögtönzési gyakorlatához. A tanítványnak itt olyan parfümre kell gondolnia, amelyet ismer, amelyre emlékszik, és meg kell próbálnia megjelenítenie ezt a szaglásérzetet, miközben talán bizonyos emlékkel kapcsolja össze. Talán a parfüm illata közelebb hozza az üveggel való érintkezés érzetét is. így segit az egyik nehézség a másik megoldásában. A tanitvány természetesen ne kisérelje meg, hogy megfelelő mimikával fejezze ki valamely illat érzetét. Ez a gyakorlat már a maga egyszerűségében is kifejező. A belülről jövő kifejezés ellentéte a mimikának, amely mesterséges, kivülről érkező ráadás. Az érintés és szaglás rögtönzési gyakorlatai különféleképpen variálhatók is: például egymásután három üvegbe szagolhatok, az egyik parfümmel van tele, a másik orvossággal, a harmadik pedig vízzel, tehát szagtalan. Azzal, hogy a legegyszerűbbtől haladunk a legsokrétübb felé, gyorsan jutunk majd pozitiv eredményre• Az Ízlelés A tanulmányainkban nem túlságosan fontos Ízlelés, a többi érzékkel kapcsolatban, mégis kimunkálható. Veszek például egy pohár fehérbort, érzem ujjaim érintkezését az üveggel, megszagolom a bor zamatát, lassan a számhoz vi-