Sz. Szántó Judit szerk.: A pantomim (Korszerű színház 77-78., Budapest, 1965)

JEAN SOUBEYRAN: BESZÉD SZAVAK NÉLKÜL - A drámai rögtönzés - Az öt érzék

amelyen az ujj megérzi a repedés éles vonalát, vizcsepekkel teli márványasztallal, amely a nedvesség érzetét kelti. Meleg érzete: a fiktiv asztalon állati bőr hever, egyszer macskabőr, amelynek rövid szőre dörzsöli a tenyeret, máskor hosszúszőrű állati bőr, amelyen végigsimítunk, először szőrmentén, aztán pedig ellenkező irányban. Ebből kiindulva megkeressük az önmagában vett meleg érzetét: kezünket kályhatüzhöz, vagy villanykályhához közelítjük, érezzük, hogyan száll bennünk felfelé a meleg, mig végre teljesen behatol bőrünkbe, idegeinkbe, egész testünkbe. Érezzük, hogyan terjed a meleg az arcunkon és érzékeljük a gyönyört, amint a meleg minden pórusunkba beáramlik. Aztán lassan jégtömbhöz közelitjük a kezünket,egészen addig, mig csaknem megérintjük. Elképzeljük a hideg közeledtét, néhány miliméter távolságra érezzük a bőrünktől, majd megérintjük a jeget és megpróbáljuk utánaéreznl azt az égetésszerü érzést, amely késként vág a kezünkbe. Senkit sem kényszeritünk rá, hogy ezekhez a példákhoz tartsa magát, mindenki találhat és érezhet uj dolgokat, csak az alapelv maradjon mindig ugyanaz. A szaglás Ha a szaglás az embernél nincs is erősen kifejlődve, mégis, a tapintással összefüggésben, tanulmányainkhoz tartozik. Néha a szaglás érzéke segítheti a tapintás érzékét, így jutunk el, fokról fokra, az öt érzék szintéziséhez, ez pedig az első szakasz a rögtönzés tanulmányában. Veszünk például egy parfümös üveget és beleszagolunk. Ebben az esetben két probléma adódik: először, hogy érezzük az üveget az ujjaink Tcözött, másodszor, hogy érzékeljük a parfüm illatát.