Sz. Szántó Judit szerk.: A pantomim (Korszerű színház 77-78., Budapest, 1965)

JEAN SOUBEYRAN: BESZÉD SZAVAK NÉLKÜL - Képzelt testtechnika - A felületek

eléri függőleges helyzetét, amikor le a bal kar lent van. a jobb fent* Ezután a még mindig kinyújtott bal kar, a lehető legtávolabb keresztez a test előtt, a jobb kar pedig az arc előtt* 2. Áthelyezés* Gyors, toc-kal hangsúlyozott mozgásban, a két kar helyzetet cserél* Mindkét kar visszatér a kiinduló állásba* 3* A kerék félfordulatot végzett. A következő áthelyezésnél a kerék megfordult önmaga körül* Hagy

on fontos, hogy a bal kar ne foglalja el váltás után azonnal a jobb kar váltás közbeni helyzetét, hanem körülbelül egy fokkal lendüljön előbbre* Az áthelyezés - azáltal, hogy a forgómozgás a váltás alatt optikailag folytatódik - nem a cselekvés késleltetését, hanem továbbvitelét jelenti* A lassan kezdődött gyakorlat mozgásának egyenletesen kell gyorsulnia. A kerék, egészen a testileg móg ábrázolható sebességig, mind gyorsabban forog. Aztán, mintegy a fék hatása alatt, a mozgás a null pontig és a befejező állásig lelassul. A tanítványnak magának kell megtalálnia a gyorsulás és a csökkenő sebesség dinamikáját, mivel ezt matematikailag meghatározni nem lehet*A kézváltás, ha jól végezzük és eléri a forgás egyenletes ritmusát, aláhúzza ezt a ritmust és megadja ütemét és dinamikáját. A néző figyelme, minden, az áthelyezést kiemelő tocmotor esetében, egyre jobban a cselekményre irányul .Ezenkívül itt kapcsolódik be a Decroux által annyira kedvelt konkrét pantomim-szimbolika* Az áthelyezés a néző szemét a kerékküllők felvillanására emlékezteti, ezek a küllők optikai jelenség következtében dinamikus felületté alakulnak át, ami az ideghártyán keletkező kép állandóságának tulajdonítható. Jó, ha megjegyezzük ezt a szimbolikus összefüggést, minthogy tanulmányaink közben gyakran találkozunk majd vele*