Popov, Alekszej: A színjáték művészete - Korszerű színház 18-19. (Budapest, 1960)

A világnézet

lat a természet érzékelésében. Ugyanazt a témát gyakran különféle művészek veszik elő, s ilyenkor igen sokféle egyéni megoldást láthatunk.

Gondoljunk például Szeröv és DobuzsinszkiJ Nagy Péterére vagy Makszim Gorkij portréjára, amelyet csaknem ugyanazokban az években festett meg Repin is, Szeröv is. A témával szembeni magatartás, a tolmácsolás, a festés technikája - mindebben kifejezésre Jut a művész egyénisége.

A művész egyénisége azonban nem tárulhat fel csupán a technikában vagy az eredeti, tudatosan kultivált ábrázolási modorban.

Az igazi művészi "én" mindenkor és legelsősorban a szenvedélyességben, az átszellemültségben, az önálló életszemléletben nyilvánul meg.

Lev Tolsztoj a művészet technikáját közvetlen összefüggésbe hozta a művész szenvedélyével és ügyszeretetével. "Minden irodalmi műben három elemet kell megkülönböztetni. A legfontosabb a mű tartalma, azután a szerző szeretető a téma iránt, végül pedig a technika. Csakis a tartalomnak és az ügy szeretetének harmóniája adja meg a mű teljességét, s akkor rendszerint a harmadik elem - a technika - önmagától ér el bizonyos tökéletességet."+

Bátran állíthatjuk, hogy számos, szürke, jellegtelen színdarabunk és filmünk nem annyira csekély hozzáértésnek vagy a rendezői tapasztalat hiányának,mint inkább a tartalom iránti közönynek a következménye, vagyis annak, hogy az életet "általában és egészében" tárgyalják.

Színházaink világhírét az emocionális jelleg és az átszelleműlteég alapozta meg és ez biztosított számukra különleges helyet a világkultúra történetében.

+L.N.Tolsztoj a kortársak visszaemlékezéseiben.c.gyűjt. I. köt. Állami Szépirodalmi Kiadó, Moszkva, 1955.,332. old. oroszul.- 26 -