Popov, Alekszej: A színjáték művészete - Korszerű színház 18-19. (Budapest, 1960)
A világnézet
nyelvének alapos ismerete, a rokon művészeti ágakhoz fűződő mintaszerű kapcsolat fűzi össze. Mindkét nagy rendező a szinpadmüvészet oly mély és széleskörű alkotásait hozta létre, amilyenre talán csak a regényiró vagy a festőművész képes. És valóban, a Művész Színház művészete egy színvonalon állt a korabeli irodalom és festészet vívmányaival: Lev Tolsztoj, Anton Csehov, Makszim Gorkij, Valentyin Szeröv, Hja Repin alkotásaival. A világnézet • Az előadás művészi és stílusbeli egyöntetűsége az egész szinházi együttes eszmei és esztétikai szolidaritásán alapszik. Pusztán a rendező erőfeszítései, de még a szinrevitel érdekes és alapos koncepciója, az egyes tehetséges színészi alakítások sem biztosítják egymagukban a hibátlan, minden részletében harmonikus előadás létrejöttét. Az itt felsorolt erők csak akkor kezdenek működni, csak akkor olvadnak egységes törekvéssé és a nézőre gyakorolt hatásuk csak akkor válik ellenállhatatlanná, ha az előadásban végig érezhető az egé^z együttes szelleme,világnézetének egysége. A művész, s még inkább az egész alkotó közösség világnézete bonyolult és sokoldalú fogalom. Hozzátartozik elsősorban a jelenkor haladó eszméivel való felvértezettség, továbbá az esztétikai követelmények, a művészeti módszer kérdései. Az olyan előadás, amelyet egységes főfeladat hat át és igazi temperamentum tölt meg,mindennél többet mond az adott színház színművészeinek arról, hogy mit is jelent az eszmények egysége a művészetben. Ha viszont ez az egység hiányzik, akkor az Ízlésbeli egyenetlenséget sem a színészek körében, sem pedig a rendező és a díszlettervező között nem lehet elpalástolni. Az egyes, művészileg össze nem hangolt részletekben az egye-2o