Vilar, Jean: Újítás és hagyomány - Korszerű színház 17. (Budapest, 1960)

Részletek egy intrjúból

Végül valamely népi hagyomány életképessége alapvető károsodás nélkül nem tűri a megszakítást.

Ami az erzsébetkori és az ókori színházat illeti,ezek mindenekelőtt drámaírókhoz kapcsolódtak. És micsoda drámaírókhoz! Épp ezért minden korszak megtalálhatja bennük a magáét. Irving vagy Garrick III. Richardja, Dullln

Volponéja, a Copeau rendezte Vizkereszt ugyanolyan fontos események a színház és a társadalom történetében, mint az eredeti előadások 1600 körül a Themze partján.Másfelől bármily izgalmas is egy előadás, amelynek alkotói az eredetihez való maximális hűségre törekedtek, melyik színész vagy rendező biztosíthatna bennünket Jóindulatunk túlzott igénybevétele nélkül arról, hogy Burbage /34/ vagy amúgy

Játszotta Hamletet?... Végső soron tehát, véleményem szerint, a rekonstruáló előadás és a színház "testvérellenfelek "/35/.

Helyes lenne-e bizonyos színjátékokhoz uj szinházépitészeti formákat keresni?

ügy érzem, a szinházépitészetre vonatkozó kérdéseire nagyon sokféleképpen tudnék felelni; ez pedig vagy alapvető tudatlanságra vagy közönyre vall. Itt kellene talán idéznem Lope de Vega Jelszavát saját, nagyon rossz fordításomban: "Három deszka, két szereplő, egy szenvedély" - amire nagyon sokan hivatkoznak, anélkül, hogy valaha is megfogadnák.

Sir Henry Irving /eredeti nevén John Brodribb, 1838- 1905/ hires angol Shakespeare-szinész és színigazgató; David Garrick /1717-1779/ a legnagyobb angol Shakespeare-szinész, aki első, elsöprő sikerét a III. Richard címszerepében aratta.Harminc éven át igazgatta a londoni Drury Lane Színházat.- /A ford./

Richard Burbage /kb. 1567-1619/ hires angol színész, a Globe Színház megalapitójajő vonta be Shake spe are-; t a szinház vezetésébe és számos drámájának főszerepét is eljátszotta.- /A ford./

Utalás Racine hasonló cimü darabjára /La Thébaldc ou Les Frères ennemis. 1664/.- /Â ford./

38 -