Vilar, Jean: Újítás és hagyomány - Korszerű színház 17. (Budapest, 1960)

Részletek egy intrjúból

set nem Így áll. Ha az állam vagy egyes magán- vagy közin­tézmények segítenének bennünket - ahogy az orosz színház­művészeket segítik -- akkor időnket szabályosan és tervsze­rűen 8zervezhetnök meg és olyan műsort állíthatnánk össze, amelybe a klasszikus dráma Is beleilleszkednék. Azt mondom: az idő szabályos megszervezése; mert ne feledje, hogy ez a fajta dráma a színészektől mindennapi gyakorlatot követel. Ha hőseit nem tanulmányozzuk szorgalmasan,akkor arisztokra­tikus könnyedséggel Játszanak ki minket,abból a nagyon egy­szerű okból, mivel a hangbeli és plasztikai eszközök alapos és buzgó ismeretére köteleznek. Becque, Musset, Claudel egy figurájával lehet alkudozni, de Argannal, Alceste-tel, Né­róval, Hermionéval, Andromachéval, Ciddel, Polyeucte-tel ez lehetetlen.ők nem érik be a vígjátéki vagy tragikus színész áradó temperamentumával; a színésznek előbb magáévá kell tennie ezt az egyszerre sokrétű és szigorú mondattant és ritmust. Valószerüvé kell tenni azt,ami nem igaz. A Comédie Française színészei kollégáikkal szemben e téren mutatkozó fölényük jórészét annak köszönhetik, hogy a sziniiskola és a színház törvényként Írja elő számukra a klasszikus müvekkel való állandó kapcsolatot.Ez a kötelező kapcsolat, ez a kel­lemes "kénytelen házasság" egyébként, véleményem szerint, a hagyomány meghitt, bizalmas ismeretének lényege. Ha a Comé­die Franyaise-ben néha nagyon nemtörődöm módra bánnak is az épp műsoron lévő klasszikus művel,ae legalább a beszéd min­dig hallható, és tiszteletben tartják az előadásmód egy bi­zonyos mechanizmusát, azt,amit hajdan a szövegmondás művé­szetének hivtak. így volt ez legalábbis körülbelül 1942-ig. Hogy visszatérjek az ön kérdésére: ha az állam vagy egyes magánintézmények hajlandók lennének gondjaikba venni és igy lehetővé tennék számunkra, hogy - természetesen az ő anyagi ellenőrzésük mellett - egy általános programot hajt­hassunk végre, alapvető feladatunk a klasszikus darabok ta­nulmányozása és szinrevitele lenne. Nem hiszem,hogy társaim másként gondolkodnának. Véleményem szerint a feledés vagy a meg­- 30 -

Next

/
Thumbnails
Contents