Vilar, Jean: Újítás és hagyomány - Korszerű színház 17. (Budapest, 1960)

Részletek egy intrjúból

Melyek azok az idegen iskolák, amelyek hatottak a francia rendezésre általában és önre különösen. és milyen módon?

Ez a kérdés,mint egyébként az előzők is, úgy van megfogalmazva, hogy megválaszolásuk tulajdonképpen valóságos tanfolyamot kívánna tőlünk a rendezés történetéről. Feltételezve, hogy az ember tájékozottsága elegendő a válaszhoz, náhány oldal kevés lenne hozzá. Mégis, próbálkozzunk meg valamilyen válasszal.

Amennyire a nagy elődök munkáját ismerem, azt hiszem, a szinpadmüvészetre /ha megengedi, használjuk a lehető legritkábban a rendezés szót/ két idegen iskola hatott: a német és az orosz, és kisebb mértékben a japán színház. És ne feledkezzünk meg a commedia dell’artéról sem. De mit Jelent például az, hogy orosz iskola? Sztanyiszlavszkijt, Meyerholdot, Tairov Kamara Színházát, az orosz balettet? Copeau, Sztanyiszlavszkij könyvéhez irt előszavában, ezt mondja: "Ha az Életem a művészetben néhány évvel előbb Jelent volna meg, ha megismerhettem volna mér azelőtt, hogy a moszkvai Művész Színház megalapítójával találkoztam, mennyivel jobban meg tudtam volna érteni őt! És továbbmenőleg, ha néhány párizsi beszélgetésünk során hajlandó lett volna beavatni tapasztalataiba, minden bizonnyal világosabb és tájékozottabb szellemmel közelítettem volna meg azokat a problémákat, amelyek akkoriban foglalkoztattak és magányossá tettek társaim között."

Azt hiszem, e néhány sorban Jacques Copeau összefoglalja a francia és a külföldi rendezők közti kapcsolatokat, amelyek gyakran elmulasztott találkák voltak.

Nem akarok erről hosszasabban beszélni anélkül, hogy ne utasítanám önt Copeau könyveihez és előszavaihoz, Gémier Paul Gsell által összegyűjtött beszélgetéseihez, Báty munkáihoz és cikkeihez...

28