Vilar, Jean: Újítás és hagyomány - Korszerű színház 17. (Budapest, 1960)

Száz év színháztörténete

A templom előtti tértől, ahol a misztériumjátékokat is a sotie-kat szabad ég alatt adták elő, a színművészet eljutott az Eliaa leányzóig,/*5/ m^r nem yoit más dolga, Minthogy eljátsszék a függönnyel, háraat koppantson és elektromos rivaldafénnyel árasszon el egy helyet, amelyet pedig az lró titkosnak szánt; egyre több fürge gépészt, egyre számosabb áramkörrel ellátott kapcsolótáblát követel. A középkor természetes vagy allegórikus díszleteit, Corneille, Molière vagy Racine természetes vagy egyetlen és sematikus díszletét /lásd a chambord-i, versailles-i előadásokat és Hahelot dokumentumát/ t az ola/14/ A sotie a XV. és a XVI. századi francia drámairas kedvelt műfaja; neve - bolondság - abból az elgondolásból ered, hogy a világ a bolondság birodalma. A sotie-k mindik éles társadalmi, politikai szatírák; a leghíresebb közülük, Pierre Gringore 1512-ben bemutatott A bolondok fejedelme /Le Prince dea sots/, az önállá francia királyság és a nép érdekei mellett tör lándzsát a pápasággal szemben; a francia irodalomtörténet az első francia politikai komédiánaktekinti./A ford./

/15/ Az Elisa leányzót /La Pille Elisa/ J. Aj albert dramatizálta Edmond Concourt 1877-ben megjelent regényéből; 1890-es bemutatója Antoine Théâtre Libre-jében t nagy siker s egyszersmind hires színházi botrány is volt,amely utóbbit a cenzúra betiltó intézkedése robbantotta ki.- /A ford./

/16/ A három koppantás a francia színházakban a kezdést jelző gongütést helyettesit!.- /A ford./

/17/ Laurent Mahelot XVII. századi francia díszlet- és jelmeztervező életéről keveset tudunk; mint az Hotel de Bourgogne tervezője irta többek társaságában nevezetes és sok kiadást megért müvét, a Mahelot és Laurent emlékiratait /Mémoire de Mahelot et Laurent/. /A ford./---------- ------------------------------ 21 -