Ribi Sándorné (szerk.): Kínaiak a színházról - Korszerű színház 16. (Budapest, 1960)

KONFERENCIA A DRÁMA MŰVÉSZETI HAGYOMÁNYAIRÓL

A Hszi-csü Pao /Színházi Újság/ 13, száma közölte Liu Haziu elvtárs "Emeljük az uj helyzetnek megfelelően uj ezinvonalra a aramát" cimü cikkét. A cikkben a szerző kifejtette nézeteit a dráma művészeti hagyományairól s ez színházi körökben nagy vitát váltott ki. A Kinai Színházi Szövetség Színházművészeti Szakosztálya erről a kérdésről 1959. augusztus 3-án szükebbkörü vitakonferenciát hivott egybe. A vitán résztvevők: Hazia Csun rendező, Tiao Kuang-tan, Cau Lin, Si Jü.,Liang Csing színészek, Je Haziang-jün, Hu Jang, Jin Ping, Szun Fu-tien és Tan Ko.

A vita résztvevőinek a hozzászólásai a következők voltak:

Hszia Csun: Elolvastam Liu Haziu elvtárs cikkét s az a véleményem, hogy a főprobléma a cikk első részével kapcsolatban vetődik fel, ahol a szerző a dráma hagyományainak elemzését adja. Mégis fontosnak tartom a Liu Hsziu elvtárs által felvetetteket, vitára érdemes dolgok ezek, ezért üdvözlöm a cikk megjelenését.

Liu Hsziu elvtárs megtalálta a legfőbb jellegzetességét annak, hogy a dráma kifejlődött Kína földjén: ez a jellegzetesség abban áll, hogy a dráma hazánk forradalmi mozgalmával szorosan eggyéforrott.Liu elvtára azonban elfeledkezett arról, hogy akkoriban a kinai nép lelkesen támogatta az uj kultúra mozgalmát; másképpen szólva, a drámát egyidejűleg az uj művészi forma képviselőjeként is elfogadta a kinai nép.A dráma ötven esztendő fejlődése folyamán a politikai propaganda eszközeként szorosan egybeolvadt a forradalmi harcokkal - ez a megállapítás teljesen helyes; de a dráma ugyanakkor egy művészi forma 5a, még az- 65 -