Ribi Sándorné (szerk.): Kínaiak a színházról - Korszerű színház 16. (Budapest, 1960)

szánja,amely "oly ritka",mint a csillagok a hajnalodé ágén" nem hagyhatta említés nélkül a széles közönség magatartását, amelyen aztán csak azzal tudja magát tultenni, hogy a kun-caü kevesek művészetévé vált. A kun-csü hanyatlása nem valami bels<5 fogyatékosság következménye volt, hanem a feudális Írástudók "támogatásáé".

llég jelentősebb azonban az a tény, hogy a kun-csü, amely a Cslng dinasztia korának közepetáján hanyatlásnak indult, uj életre kelt az uj Kínában a "Tizenöt füzér rézgaras" átjavitott változatával.'Ez sem véletlen. Természetesen nem a "Tizenöt füzér rózpénz" mentette meg ezt a régi opera-műfajt, hanem az "úgy gyomláljunk a régiben, hogy kinőhessen közüle az uj" politika, ez jelölte ki a kun-csü feltámasztásának az útját és ez segítette ahhoz, hogy meglelje a friss, éltet adó forrást.

Ennek a politikának a megvalósítása folyamán sokat harcoltunk a történelem-ellenes szemlélettel. Azok, akik semmibe vették a történelmi igazságot, azt hitték, hogy azért gyomlálnak a régiben, hogy újat teremtsenek belőle tevékenységük azonban nem volt összhangban a párt politikájával. Mig azt hirdették, hogy "kölcsönözzünk a régiektől, hogy felszereljük a moderneket", tulajdonképpen összekeverték a régit és az újat. Eltorzították a tényeket és újraírták teljesen a történelmet, modern eszméket ültetve a régiek fejébe, arra kényszeritették őket,hogy a mi modern nyelvezetünkön szóljanak és a mi modern szempontjaink alkalmazásával vessék fel és oldják meg a problémákat. Ez végülis teljesen komikussá vált.Csou Jang elvtárs^-^ Így jellemezte őket: "Nem tudnak különbséget tenni aközött, hogy a modern proletáriátus eBzméit alkalmazzuk a történelem tanulmányozására és leírására, és aközött, hogy a régi korok emberét hogyan ábrázoljuk - ezt ők úgy ábrázolj ók,mint ha mai

/5/ Caou Jang / -/ kritikus és publicista, Jelen -leg népművelési miniszterhelyettes.- 48 -