Ribi Sándorné (szerk.): Kínaiak a színházról - Korszerű színház 16. (Budapest, 1960)

Az uj Kína színházi életét a felszabadulás óta eltelt évtized folyamán a reformmozgalom jellemezte. A hagyományos drámairodalom szövegeinek a reformja, újszerű kísérletek a szcenikában, reformtörekvések és kísérletek a modern, európai stilusu színházban: mindez a kínai színház elevenségének, életrevalóságának a bizonysága. Ebbe az eleven színházi életbe pillanthatunk be az itt összegyűjtött dokumentumok révén.

A kinai színházat illetően ma már túl vagyunk Magyarországon az ismeretterjesztés első lépésein. Közönségünk is megismerkedhetett ennek a különös színpadnak a varázsával a kinai színtársulatok magyarországi vendégjátékai alkalmával.Sok útleírás tartalmaz a kinai színházról egész fejezeteket, legújabban pedig Obrazcov könyvében találhat az érdeklődő egy rokonszenves müvészegyéniségen átszűrt ismertetést a kinai színjátékról. A szakemberek számára persze sok nyugati nyelven hozzáférhető munka teszi lehetővé a részletekbe merülő alaposabb ismeretszerzést.

Éppen ezért ezek közé a dokumentumok közé olyan Írásokat és vitajegyzőkönyveket válogattunk össze, amelyek elsősorban a kinai színház aktuális, ma vitatott kérdéseiről számolnak be. Ou-jang Jü-csien és Kuo Han-cseng cikke ugyan kitér a kinai színház történetére és jellegzetességeire is - mindkét cikk a külföld számára Íródott,- de már Liu Hsziu cikke és a cikkről vitázók megnyilatkozásai kizárólag az aktuális kérdéseket feszegetik, s éppen ez teheti érdekessé őket számunkra.

Ou-jang JU-caien és Kuo Han-cseng cikkében a régi, hagyományos kinai színház,az úgynevezett "kinai opera" megújításának kérdéseiről kapunk teljességre törekvő ismerte- 3 -