Ribi Sándorné (szerk.): Kínaiak a színházról - Korszerű színház 16. (Budapest, 1960)

felvirágoztatásuk. Mao Ce-tung igy fogalmazta meg a jel­szót: "Virágozzék minden virág!" Ez kiegészítésül szolgál a régi útmutatáshoz /"ügy gyomláljatok a régi közt, hogy ki­nőhessen belőle az uj!"/ s azzal együtt alkotott teljes,át­fogó politikát. A "Minden virág"-politika jelentősége abban áll, hogy elősegíti a klasszikus színház sokirányú fejlődé­sét és arra sarkalja a különböző irányzatokat, hogy szaba­don versengve tanuljanak egymástól, abból a célból, hogy egyidejűleg és eredményesen kíséreljék meg "úgy gyomlálni a régiben, hogy kinőhessen közüle az uj". Ez a politika sokat tett azért, hogy előmozdítsa az opera különféle típusainak egymásközti szabad versengését, a Játékstílus különböző irányzatait, különböző formákat és kifejezésmódokat. Továb­bá mozgósította a színészek t ehetségét és általában a nép­művészeket, beleértve a kiemelkedő képességű és nagy hatású művészeket is, és megvalósította a dráma kérdéseivel spe­ciálisan foglalkozó tudósok és szakemberek segítségét s ez­zel egészséges életet teremtett a klasszikus színházakban. "Virágozzék minden virág! Úgy gyomláljunk a régiben, hogy kinőhessen közüle az uj!" A drámai reformoknak ez a párt Központi Bizottsága és Mao elnök által elindított po­litikája a marxizmus-leninizmus alkalmazása a művészet te­rületének egyik különleges problémájára. A felszabadulás óta eltelt tiz esztendő folyamán, amióta ez a politika el­indult a gyakorlati megvalósulás utján és negértéseel ta­lálkozott azoknál, akiket érint, hatalmas erővé növekedett, rohamosan előre vitte a színházat és meglepően sikeres re­formokat eredményezett. Hatása beláthatatlan jelentőségű. S amikor nyilvánvalóvá vált ennek a politikának a hatásossá­ga, a Központi Bizottság kiszélesítette hatáskörét, alapjá­vá tette minden kulturális tevékenységnek, az irodalomnak és a művászetnek. + + + + + 34 -

Next

/
Thumbnails
Contents