Ribi Sándorné (szerk.): Kínaiak a színházról - Korszerű színház 16. (Budapest, 1960)

adott egyes jelenetek rendszerint egyfelvonásos darabokra emlékeztetnek. Viszont, éppen azért, mert az érthetőséget lényegesnek tartják,a történetet rendszerint kezdetétől el­mondják, ahelyett, hogy a közepén kezdenék és úgy térnének vissza az előzményekre. Hogy a történet csomópontját vilá­gosan érthetővé tegyék, gyakran használják azt a fogást, hogy bizonyos apró részleteket időről-időre elismételnek, Így az mély benyomást hagy. De vájjon nem lesz igy ez az elbeszélő' módszer unal­mas és fárasztó? Nem szükségképpen, ha csak azt hangsúlyoz­zuk, ami nagyon fontos és mellőzzük mindazt,aminek nem lesz következménye a továbbiakban. A tér ás idő egységét egyál­talán nem veszik figyelembe a kinai színpadon. Valaki pél­dául megírhat egy hosszadalmas levelet úgy, hogy odavet né­hány szót. Vagy egy lakomát eljátszhatnak úgy, hogy a szín­padra hoznak néhány serleget, zenét szolgáltatnak és a je­lenlévők szájukhoz emelik a serlegeket, mintha innának. A többi részleteket el lehet hagyni, mert a közönséget úgysem a lakoma maga érdekli, hanem annak szándéka és eredménye.Ha valaki az egyik helyről a másikra utazik, szükségtelen kéz­zelfoghatóan érzékeltetni a távolságot, elég, ha a szinész elhagyja a színpadot, majd meg visszatér,Jelezve, hogy cél­jához érkezett. /Ebben az esetben két különböző jelenetnek tekintik az akciót./ Vagy egészen egyszerűen körüljárja a színpadot, análkül, hogy elhagyná azt; a közönség úgyis azt szeretné megtudni, hogy mi történt megérkezése után,nem azt hogy hogyan utazott. Abban az esetben viszont, ha az utón valami jelentős dolog történik vele, szükség van egy külön Jelenetre, amelyik azt bemutatja. Lépcsőn felmenni vagy le­jönni, ki- vagy bemenni egy ajtón,hajóra szállni vagy part­ra szállni;mindezt világosan lehet Jelezni néhány mozdulat­tal és egy-két szóval,Az idő múlását is igen egyszerűen le­het jelezni. Ha például valaki hajnalban kiment halászni, csak annyit kell tennie, hogy fölnéz az égre és megjegyzi, hogy a nap már lemenőben van, indulhat haza,a közönség tud­- 24 -

Next

/
Thumbnails
Contents