Vailland, Roger: Színházi tapasztalatok - Korszerű színház 14-15. (Budapest, 1960)

IV. Sztanyiszlavszkijról, Diderot-ról és másokról

Könnyűszerrel elhiszem, hogy a kopófalkától Űzött nyúl ugyanígy viselkedik.

"Egyszer - meséli du Fouilloux, a vadászat kiváló tudósa - olyan agyafúrt nyulat láttam, amely,mihelyt a vadászkürt szavát meghallotta, felkelt fekhelyéről és ha egy negyed mérföldre volt is a színhelytől, átúszta a szomszédos tavat és csak a középen lévő nádasban pihent meg... Egy másik nyúl, miután futásával Jó két óra Járásra megelőzte a kutyákat, futás után kilökött egy másikat a vackáról és maga helyezkedett el benne... Ismét más nyulak, mikor a kutyák hajtották őket, egy legelő JuhnyáJ közé keveredtek és nem voltak hajlandók kiválni onnan."

Magam előtt látom ezeket az Űzött nyulakat: mihelyt a kürtszót meghallották, végbement bennük az önmagukon belüli kettéválás egészen hasonló módon a szinpadralépő színésszel, az emelvényen megszólaló szónokkal és a végveszélyben lévő emberrel. /1/ Az önmagán belüli kettéválás, a tökéletes szabadság a tökéletes szükségszerűségen belül minden drámai cselekménybe keveredett élőlény magatartását meghatározza.

/1/ "... Magától értetődik egyébként, hogy eszünk ágában sincs elvitatni az állatoktól a tervszerű, előre meggondolt cselekvés képességét. Ellenkezőleg. Csirájában mindenütt tervszerű cselekvés van, ahol protoplazma, élő fehérje létezik és reagál, azaz meghatározott... mozgásokat hajt végre meghatározott külső ingerek következményeként... Az állatoknál a tudatos, tervszerű cselekvés képessége az idegrendszer fejlettségének arányában fejlődik ki és az emlősöknél már magas fokot ér el. Az angol rókavadászaton minden nap megfigyelhetjük, milyen pontosan tudja értékesíteni a róka nagy helyismeretét... Az emberrel való érintkezésben magasabb fejlettségű háziállatainknál napról napra megfigyelhetünk ravasz csínyeket, amelyek mindenképpen ugyanazon a fokon állanak, mint az emberi gyermekeké. /Engels: A természet dialektikája./- 58 -