Vailland, Roger: Színházi tapasztalatok - Korszerű színház 14-15. (Budapest, 1960)

IV. Sztanyiszlavszkijról, Diderot-ról és másokról

És ez szükségszerű következménye az előbbi kinyilatkoztatásnak. Emlékeztetek az előbbi Sztanyiszlavszkij-idézetre: "Feleljen nekem a színész, hogyan fog cselekedni...és nem érezni; Isten őrizze meg attól, hogy ez eszébe jusson."

X

A Foster ezredes bűnösnek vallja magát próbái során Loleh Bellon Így szólt Louis Daquin rendezőhöz:"Én olyan vagyok, mint egy cirkuszi lő; sorold fel nekem pontosan a feladatokat, amelyeket el kell végeznem, és én pontosan el fogom végezni őket." És Így is tett. íme egy színésznő, akivel kellemes egytitt dolgozni. Berlinben egy hónapon át dolgoztam együtt egy színésznővel, aki, mielőtt a színpadra lépett volna, "koncentrált", hogy jobban "átélje" szerepét. Bizonyos jelenet-részleteknél minden próbán ötször,tízszer,húszszor élőiről kellett vele kezdetni az egészet, mig csak mérgében sírva nem fakadt; végül aztán megundorodott tőle, hogy "átélje" ezt a hálátlan szerepet, másra gondolt, és a megszerzett mechanizmus segítségével pontosan teljesítette azt, amit mi szüntelenül kértünk tőle és ami rendkívül egyszerű volt.

X

Louis Daquin, akinek tapasztalatai elsősorban a filmből származnak, messzebb megy Dlderot-nál és Sztanyiszlavszkijnál is. Szerinte ha a rendező felfedezte a megfelelő mozdulatot /bizonyos módon leülni, bizonyos módon járni/, akkor az a szinész, aki ezt a mozdulatot pontosan végrehajtja, ráadásként már a szöveget is helyesen mondja. Ez azt jelenti, hogy:

1. A deklamációt teljes egészében a játéknak rendeljük

alá;

2. Csakis a rendezőre bizzuk mindazt a munkát / a szöveg elemzését és tagolását, a fizikai cselekvések felfedezé- 52 -