Vailland, Roger: Színházi tapasztalatok - Korszerű színház 14-15. (Budapest, 1960)
IV. Sztanyiszlavszkijról, Diderot-ról és másokról
2. Sztanyiszlavszkij meglepő terminus technicusokat talált ki, amelyeket az /orosz/ színházi argot-ból, elavult nápi kifejezésekből vagy az akkori általános értelmezés szerinti pszichológiai meghatározásokból meritett...Ennek eredményeképpen olyan szókészlet jött létre, amelyet az orosz színházi élet elfogadott, de amely legtöbbször lefordíthatatlan. " /1/ És ezt a szókészletet legtöbbször, sajnos, szószerint fordítják. 3. A halál meggátolta Sztanyiszlavszkijt abban, hogy "rendszerét" végleges formába öntse, és Így azt csak egykori tanítványainak jegyzeteiből és visszaemlékezéseiből ismerjük, akik szétszóródtak a világ minden táján lévő színházakba. Ka szinte alig van a világon /talán az egy Kinát kivéve/ olyan rendező, aki többé vagy kevésbé ne Sztanyiszlavszkijtól származtatná magát. Akik nem ezt teszik, gyakran azok lopták tőle a legtöbbet.SztanyiszlavBZkij kutatásai oly sokirányuak és oly termékenyek voltak, hogy a mai színház úgyszólván valamennyi "felfedezésének" eredetét meg lehet találni a moszkvai UUvész Szinház fejlődésének valamelyik fázisában. Copeau, Dullin, Báty, Pitoëff, Jouvet rengeteget köszönhettek neki és ezt el is ismerték. De a UUvész Szinház korszakai oly különfélék és a Rendszer terminus technicusal oly meghatározatlan értelműek, hogy ma Sztanyiszlavszkij nevében a legellentétesebb színházi koncepciók mellett törnek lándzsát. A Rendszer nevében pótolják az egyik helyen a replikákat pantomimmel, a Rendszer nevében követelik meg másutt a színészektől, hogy szinpadralépés előtt jógagyakorlatokat végezzenek, és ismét másutt a Rendszer nevében tartanak a próbák előtt metafizikai tanfolyamokat, és hozzá micsoda metafizikából! /1/ N.Qourfinkel bevezetője Sztanyiszlavszkij Othello-rendezőpéldányához /Editions du Seuil/.- 41 -
