Vailland, Roger: Színházi tapasztalatok - Korszerű színház 14-15. (Budapest, 1960)

III. A tragédiáról

dialektikus egységét fejezi ki; Arisztotelész nem csupán a színházi emberek tapasztalatából vezette le empirikusan, hanem kifejezte benne dialektikus felfogását arról a "teljes cselekményről", amelynek a tragédia az utánzását adja.

Tegyünk engedményt a "huszonnégy óra" vonatkozásában, amely csak szólásforma. De tartsuk f enn a rövid idő szükségességét,mert a valóságban egy teljes cselekmény, egy "évad" időtartama, a dráma megszervezett ideje mennyiségileg és minőségileg rövidebb, mint a szokásos idő, a "mindennapi élet" összeadott ideje.

Ami a helyegységet illeti,tegyünk engedményt az egyetlen díszlet vonatkozásában, hiszen ma forgószínpadokkal rendelkezünk. De ragaszkodjunk ahhoz, hogy a drámai cselekmény különböző díszleteit egymáshoz való viszonyukban kell megszervezni, mint a leveleket a szár körül. A cselekmény helye éppoly pontosan körülhatárolt, mint az ideje.

X

Bert Brecht érdekesen és sok tehetséggel próbált meg kitörni a hármasegység törvénye alól. ő mélyére hatolt a problémának, mivel épp a színház arisztotelészi felfogását utasítja el megfontoltan.

Bert Brecht színpada, 1920 és 1930 között, a "burzsoá dráma" elleni jogos reakcióban gyökerezik, amely dráma "már semmitsem jelent", "amelynek nincs mozgósító hatása a nézőre", amely "kulináris színházzá" vált, azaz olyan színházzá, ahová a néző csak kérődzni jár. A "színház e drámai formájával" Brecht "a színház epikus formáját" állítja szembe,amely "elmeséli a cselekményt a közönségnek, nézővé teszi, de felébreszti aktivitását, döntésekre kényszeríti, ismereteket nyújt neki.... érvekkel hat rá..." /Utószó a Mahagonny cimü operához, 1927/. Brecht több drámáját Lehrstücknek - tandrámának - nevezte.

28 -