Vailland, Roger: Színházi tapasztalatok - Korszerű színház 14-15. (Budapest, 1960)

III. A tragédiáról

telének éa kimenetelének beállítását ; a jelenetek számozása megfelel a felvonás valóságos tagolásának.

Minden jelenet egy sajátos konfliktust fejleszt kl;még az első, a harmadik ás az ötödik felvonás expozíciós jelenetei is, amelyek csak ebben az értelemben jogosultak.

A "szövegmagyarázatok", amelyekre a reimsi líceumban több,egymást követó éven át hetenként több órát fordítottak, lényegében a francia klasszikus dráma nagyjeleneteinek elemzéséből álltak.

Ez a mtlvelet mindig egy kicsit a stratégiára hasonlított. Először is az erőviszonyokat kellett meghatározni. A Britannicus II. felvonásának 3.jelenetében Hero és Junia van a színen; kicsoda Hero? kicsoda Junla? ml állítja őket szembe egymással? milyen fázisba lépett konfliktusuk abban a percben, amikor Junia szemtől-szembe találja magát Heroval? kettőjük közUl melyik van fölényben? A jelenet elején Junia van fölényben, mert Hero nem meri neki megvallani szerelmét és attól tart, hogy Junla kinyilvánítja szerelmét Britannicus iránt; de mégis Hero támad. Támadhat, mert a darab egészében megnyilvánuló általános erőviszonyok szempontjából ő az erősebb,másszóval ő rendelkezik a legfontosabb stratégiai tartalékokkal; Junia tehát "védekezőállásból" fog harcolni.

Ezután áttértünk a csata elemzésére. A jelenet első két harmadában Junia van fölényban; lrónikus kérdése a védekezés sikerét jelenti:

"- Vájjon ki az a férj, Felség?- Saját személyem.- Te!"

Ezzel Herot átmenetileg védekezésre kényszeríti, arra, hogy a támadás folytatása helyett felsorakoztassa erőit, szemlét tartson előnyös állásai fölött. Ez a jelenet első szakasza.

A csata második fázisa: Junia úgy aknázza ki sikerét, hogy általános visszavonulási stratégiáján belül taktikai támadást indit. Ez ebben a replikában éri el csúcspontját:- 25