Vailland, Roger: Színházi tapasztalatok - Korszerű színház 14-15. (Budapest, 1960)

III. A tragédiáról

A második felvonásban a megindult cselekmény formát biti bonyolódik. Rodrigo megöli Don Diegot, Nero megtudja hogy Junia Britannicust szereti és elhatározza, hogy végez az ifjúval; Phaedra vallomást tesz Hippolytosnak. A második felvonásban történik meg a jóvátehetetlen; ezután minden hid fel van robbantva; minden igazi cselekmény visszaforgatha­­tatlan. A cselekmény bonyolódásának a második felvonást nevez­zük, ahol jóvátehetetlenül összebonyolódik az, ami majd az ötödik felvonásban kibonyolódik. X A harmadik felvonás kifejleszti az elózó felvonásban ösazebonvolódott konfliktus minden következményét. A harmadik felvonásban Phaedra igy nyög felt "Ó, te, aki jelen vagy mély gyalázatomban. Könyörtelen Vénusz, megalázhatsz-e jobban?" A harmadik felvonásban Xiména és Rodrigo panaszkodik; "Ki hitte volna, mondd? ... -Ki mondta volna, jaj?" A harmadik felvonásban Britannicus, Junia és Nero ki­­magyarázkod ik t "Herceg, bájold csak ót és vallj tovább neki ..." A harmadik felvonás, amely továbbfejleszti és kifejti a második felvonásban elkövetett Jóvátehetetlen tett követ­kezményeit, alig viszi elóre a cselekményt.Ebben az értelem­ben a harmadik felvonás, akárcsak az elsó, expozíciót expo­nálja a bonyolódóéból eredt uj szituációt. De a szünet csak rövid. A harmadik felvonás végén Theseus újra megjelenik, Rodrigot elküldik a mórok ellen, Nero hadat üzen Agrippiná­­nak, létrejöttek mindazok a feltételek, amelyek elkerülhe­tetlenné teszik a krízist. X- 23

Next

/
Thumbnails
Contents