Burian, E. F.: Rendező és színház - Korszerű színház 12-13. (Budapest, 1960)

Előszó a Karlovy Vary-i színházi szemináriumhoz

lag...?" Ha ehhez as emberhez azt a kérdést intézném, hogy alt látott 1945 után a D 34 színházban - szégyenkezés nélkül ezt felelné« "Sémit, nár non járok oda. Most nem érdemes." A népiesség és érthetőség Mindaddig csalóka fogalmak lesznek, mblg pontosan aeg nen határozzuk, mit értünk rajtuk uj szocialista viszonyaink közepette.

Men engedhetjük Meg, hogy kellően nem tisztázott fogai makkal továbbra is megöljenek igazi tehetségeket. A népiességnek és az érthetőségnek csak egy Mércéje lehet.mégpedig az. hogy Mire szolgál. Káros mihelyt nem szolgálja a tömegek Művelődését; mihelyt a dolgozó nép figyelmét az élet lényegéről a feledés sekély vizeire tereli és ezzel növeli a tömegek felkészületlenségét a szocializmusért folytatott harcban. De károssá lesz akkor is, ha az olcsó szórakozást helyezi a mai élet problémái feletti mély elmélkedés fölé,ha rontja az ifjúság erkölcsét, ha gátolja a kulturális értékek haladó fejlődését, ha kulturális virágzásunkat a nyugati államok fejlődésének színvonala alá süllyeszti. Ez az érthetőség káros é3 népeilenes - éppen olyan fajta "népieeeég",amilyet a burzsoázia elképzelt, akart és még ma is kiván. A reakciós alvilág ügynökeinek uszítása a szocialista realizmus és művészeink konstruktiv alkotásai ellsn, a művészeknek a párt irányvonala ellen való hangolása nem azért történik, mintha a reakció igazán azt szeretné, hogy a művészet a népi demokratikus rendszerben valóban kivirágozzék és hogy a nép a legjavát kapja annak, anit a világ valaha is alkotott. Ellenkezőleg! Ez az uszítás ssért folyik, hogy a művészek elkeseredjenek ás ne la próbáljanak színvonalas fegyverekkel harcolni a népiesség és érthetőség burzsoá értelmezése ellsn.

A reakció ezen a téren kezet nyújt a sorainkban levő megtévedt és esztelen embereknek. A művészet népiességét éa érthetőségét helyesen csak eszmei mértékkel lehet mérni és nem szabad fennakadni a közlési forma felszínén.- 105