Gémier: Színház és világnézet. Beszélgetések 1925-ből - Korszerű színház 11. (Budapest, 1960)

? I R M I N GÉMIER

Gémier neve elválaszthatatlan a huszadik század uj utakat kereső színházi törekvéseitől. Húszéves pályafutása állandó kísérletezésben telt el. Ez önmagában talán nem is tenné érdekessé alakját.hiszen épp az ő idejében világszerte a legkülönbözőbb színházi kísérletekkel találkozunk. Gé mier nagy kísérletei azonban, és ezt egyszerre szószerlnt is, jelképesen is érthetjük, sohasem maradtak meg a színház zárt falain belül.

Pályáját a francia realista színházi törekvések nagy úttörője,Antoine színészeként kezdi el, majd mint színigazgató kísérletezik, hogy hamarosan a mestere nevét viselő Théâtre Antoine igazgatója legyen. A színpadról azonban nem lép le, sőt egyike, ha szabad ezt mondanunk, kora legtermékenyebb színészeinek. 1892 és 1917 között csaknem kétszáz szerepet játszott el. Vannak, akik azt mondják, hogy ezt csak úgy tehette meg, hogy jó egynéhány szerepét nem vette komolyan; a párizsi sajtó viszont nevezetesebb fellépéseit egyenesen szuperlativuszok felsorolásával ünnepelte. Talán nem lesz érdektelen .ideiktatnunk azt a néhány sort, amivel egyik kartársa, Paul Léautaud jellemezte alakításait.^Sokszor láttam Gémiert, de egyetlenegy alkalommal aem volt ugy&naz. Sok színészt láttam már életemben, s köztük sok hírességet is. De egyetlenegyet sem láttam, aki hozzá hasonlóan rendelkezett veina a színész mesterségének lényegével » az önmaga differenciáltságának adományával, vagyis azzal a képességgel, hogy minden alkalommal tökéletesen uj egyéniséggé tudjon áthasonulni, hogy testét-lelkét uj bőrbe tud-'- 3 -