Gémier: Színház és világnézet. Beszélgetések 1925-ből - Korszerű színház 11. (Budapest, 1960)
gyülekezetét fogadja be. Műélvezetüket csak fokozza az,hogy egymással osztoznak benne. A dráma által felkeltett lelkesedés a testvériség érzésével hatja át az egész közönséget. Összegezem az elmondottakat1 A vallás régebben főképp a művészetek tekintélyét használta fel hatalmának alátámasztására. Az építészet, a szobrászat, a festészet, a költészet, a zene abban az időben mind a lelkeknek a vallásos érzésre való nevelését szolgálta. Most,hogy a művészet tudatára ébredt annak az erőnek, melyet egykor a vallásosság szolgálatába állított, befolyását immár önállóan használhatja fel. A művészet azáltal, hogy a lelkekre hat, hogy az érzelmeket formálja és alakítja, a modern idők hiteles vallásának hirdetőjévé válhat. És, amint már az előbbiekben kifejtettem, a művészetnek ezt a magasrendü hivatását leginkább a színművészet képes betölteni." "lelkesedése magával ragad! Ma estétől kezdve én is a színház uj hitvallásához csatlakozom." "Jól teszi"-, felelte mosolyogva. Majd rövid szünet után igy szólt:-De lehetséges,hogy csak álmodozom. "A valóság- mondotta erre Méré - gyakran az álmodozás leánya."- 18 -
