Gassner, John: Válság a színpadon - Korszerű színház 10. (Budapest, 1960)

cimU müve1^* ób Saroyan Jim Dandy,1e. vagy éppen olyan meg­tévesztően moralizálóval, mint Eliot Családi összejövetele -, elfogja a kisértés, hogy a nem-realista stilizálást lé­nyegében természetellenes és hazug valamiként Ítélje el," A teatralizmus lényege Gassner szerint az, hogy a színház soha ne igyekezzék a valóság illúzióját kelteni, mert speci­fikus vonzereje és lényege épp abban áll, hogy "színház", és ezt kell minél feltűnőbbé tenni. Ebben az alapvető té­telben sok igazság van, de ebben a vo­natkozásban a teatralizmus nem a rea­lizmussal, hanem sokkal inkább a natu­ralizmussal áll ellentétben. Ezt Gass­ner is pontosan látja és a későbbiekben kifejti, hogy épp a színpadi realizmus olyan XX. századi klasszikusai, mint Sztanyiszlav8zkij és Nyemirovics-Dan­­csenko, hozták létre a legmaradandóbb, izig-vérig "színházi" jellegű produkci­ókat, mig a teatralizmus szélsőséges képviselői valóságidegen, a mű lényegét meghamisító produkciókat vagy értékte­len, illetve ezoterikus müveket hoztak létre.Gassner szerint Sztanyiszlavszki­­jék irányát ezért pontosabban teatra­­lista realizmusnak kellene nevezni és ebben a szintézisban látja a színművé­szet fejlődésének ideális irányát. A stilizálást Gassner abban az értelem­ben használja, hogy az olyan művészi alkotói eljárás, melynek során a való- 17 17. E.E. Cummings /ez.1894/ amerikai festő és Író; szürrea­lista darabja,az ő /him. 1936/ a maga korában nagy fel­tűnést keltett, A szerk./ 12

Next

/
Thumbnails
Contents