Ohlopkov, Nyikolaj: A képzeletszerűségről - Korszerű színház 8-9. (Budapest, 1960)

írása! Rogozsinnál nem véletlen az ilyen ház. Ez nem tetszés szerinti ház, amelyben "általában" a Rogozsihhoz hasonló társadalmi körülmények között élő kereskedők laknak. Van itt társadalmi jellemzés is /"Ezekben a házakban szinte kizárólag kereskedők élnek"/, de a legfontosabb Rogozsinnak és életmódjának, életformájának, Ízlésének és legbenső lényének lélektani jellemzése. "Hogyan" él Rogozsin - ez válaszol nála a "mi "-re is.

Láttuk Rogozsin kereskedőt Ivan Pirjev Félkegyelmű c. filmjében, s a Vahtangov Színházban. Válaszoltak-e ezek a Rogozsinok arra a kérdésre, milyen Rogozsin magánál Dosztojevszkijnél? Nem sekélyesitették el vajon a végletekig ezt az alakot, mert megfeledkeztek a "mi "-ről?

Hogyan válaszoltak a " m i ? "-re azok a színészek, akik Tovsztonogov előadásában és a Művész Színház előadásán A róka és a szőlő c. színdarabban játszottak ?

3.

Következésképpen, bármilyen jelentős is a színdarab, az előadás, a színészi alakítás tartalma, a műalkotás teljgsértéküsége szempontjából rendkívül fontosak a forma problémái is, azoknak a művészi eszközöknek problémái, amelyeket a művész a tartalom kifejtésére használt fel.

Igen,"...eszme nélkül nem élhet a művészet..." /Plehanov/ De már Hegel is azt állította Logikájában, hogy "a műalkotás, amelynek nincs megfelelő formája, épp ezért nem valódi, vagyis igazi műalkotás, s a művész számára rossz mentség, ha azt mondják, hogy müvei tartalmukat tekintve jók /sőt talán nagyszerűek is/, de hiányzik belőlük a megfelelő forma. Csak azok az igazi műalkotások, amelyekben a tartalom s a forma egységes".

A tartalom és a forma egységes, kölcsönösen hat egymásra. Flaubert olyan lényeges dolgoknak tartotta a tartalmat s a formát, amelyek soha sem létezhetnek egymás-29 -