Ohlopkov, Nyikolaj: A képzeletszerűségről - Korszerű színház 8-9. (Budapest, 1960)

írása! Rogozsinnál nem véletlen az ilyen ház. Ez nem tet­szés szerinti ház, amelyben "általában" a Rogozsihhoz ha­sonló társadalmi körülmények között élő kereskedők laknak. Van itt társadalmi jellemzés is /"Ezekben a házakban szin­te kizárólag kereskedők élnek"/, de a legfontosabb Rogo­­zsinnak és életmódjának, életformájának, Ízlésének és leg­benső lényének lélektani jellemzése. "Hogyan" él Rogozsin - ez válaszol nála a "mi "-re is. Láttuk Rogozsin kereskedőt Ivan Pirjev Félkegyelmű c. filmjében, s a Vahtangov Színházban. Válaszoltak-e ezek a Rogozsinok arra a kérdésre, milyen Rogozsin magánál Dosztojevszkijnél? Nem sekélyesitették el vajon a végle­tekig ezt az alakot, mert megfeledkeztek a "mi "-ről? Hogyan válaszoltak a " m i ? "-re azok a szí­nészek, akik Tovsztonogov előadásában és a Művész Színház előadásán A róka és a szőlő c. színdarabban játszottak ? 3. Következésképpen, bármilyen jelentős is a színdarab, az előadás, a színészi alakítás tartalma, a műalkotás tel­­jgsértéküsége szempontjából rendkívül fontosak a forma problémái is, azoknak a művészi eszközöknek problémái, a­­melyeket a művész a tartalom kifejtésére használt fel. Igen,"...eszme nélkül nem élhet a művészet..." /Ple­­hanov/ De már Hegel is azt állította Logikájában, hogy "a műalkotás, amelynek nincs megfelelő formája, épp ezért nem valódi, vagyis igazi műalkotás, s a művész számára rossz mentség, ha azt mondják, hogy müvei tartalmukat tekintve jók /sőt talán nagyszerűek is/, de hiányzik belőlük a meg­felelő forma. Csak azok az igazi műalkotások, amelyekben a tartalom s a forma egységes". A tartalom és a forma egységes, kölcsönösen hat egy­másra. Flaubert olyan lényeges dolgoknak tartotta a tar­talmat s a formát, amelyek soha sem létezhetnek egymás-29 -

Next

/
Thumbnails
Contents