Brecht, Bertolt: A színházról - Korszerű színház 4-5. (Budapest, 1960)

Néhány tévedés a Berliner Ensemble játékstílusában

olyan törekvések is, mint a mieink; törekvések, melyek ugyanezen, tehát szocialista alapon állanak; de ez az igény csak más igényekkel való ellentmondásban fejlődik ki. Az ön által javasolt művészi eszközök hivatottak ezt az igényt kielégíteni vagy előidézni. Másrészt azonban úgy tudom, hogy ön ezeket a mi művészi módszereinket még nem tartja teljesen kifejlődődnek. Beszélhetnénk erről is?

B: Nézzük először ezt: amig önök maguk keltenek idegenkedést a közönségben, azaz ekkor észlelik önöket első Ízben, addig feladatukat: bizonyos társadalmi folyamatok szemlélhetővé vagy tapinthatóvá tételét csak hiányosan tudják teljesíteni. Mi az uj eszközöket, gyakran még túlságosan technikai formában alkalmazzuk és nem költőien; itt tehát még van mit tanulnunk. A közönség, ha érdekei vezérlik, nagyon is gyorsan tanul. Különösen ameddig mi más igényeket is kielégítünk. És aztán arra is gondolok, hogy még távolról sem tudunk eleget.

F: Emlékezzetek a darab kezdetére, ahol a hitleri haderő

felvonulását mutatjuk be. Amikor a tábornok parancsot ad páncélos különítményének, hogy Moszkvát szokott villámtempójával bevegye, nézőinknek meg kellene borzadniok a gépekből és a gépekhez hasonló emberekből álló erőszaknak ettől az üres, gondolatnélküli, bűnös alkalmazásától. El kellene, hogy kapja őket a részvét a tudatlanok iránt, és a düh megrontóikkal szemben.

Rt Be még mindig van számos néző, aki csak valamilyen természetszerinti eseményt lát, egy bizonyos szürke reggelen, a távoli Oroszországban, valamit, ami kétségkívül igy történt és aligha történhetett volna másként - az akkori feltételek között, amelyektől egy pillanatra sem tudják függetleníteni magukat, vagy- 88