Brecht, Bertolt: A színházról - Korszerű színház 4-5. (Budapest, 1960)

Néhány tévedés a Berliner Ensemble játékstílusában

távolinak vagy eltávolithatónak tekinteni őket. Mintha meglenne rá a képességük, hogy illúzióikat újratermeljék.

Ws Ez részben a mi megvilágításunkból ered. Mikor a tábornok az első próbán a beszédet még a szövegkönyvből olvasta fel, e hatás megvolt, emlékeztek rá. A tankok még nem készültek el, még nem mázolták be őket, és a körhorizont, az ügyes világítás hiján, még nem hasonlított az égboltra, a folyamatnak tehát még nem volt meg ez az áruló természeti jellege. A villámot nem egy középkori pásztor szemével néztük, hanem úgy tekintettük, mint egy kátédról katódra ugró, előállítható és kikapcsolható szikrázást valamely laboratóriumban.

P: Ahol mindenesetre nem lép fel művészi élmény,kedvesem.

R: Az ökölvívásban ezt nevezik öv alatti ütésnek. V, művészi élményről beszél, nevezetesen egy valódi művészi hatásról, amely egy próbán,ahol az illúziót nem vitték végig maradéktalanul, fellépett, és amelyet ő határozottan érzékelt.

W: Miért nem hat általában a következő jelenet, amikor a

teherautó a gyalogosokkal elindul? Hiszen az is nagyon érdekes dolgot mutat be. Ezek a katonák Moszkva felé törnek, mert úgy látják, ez lenne a legrövidebb ut, hogy visszajussanak Berlinbe, Drezdába vagy Frankfurtba.

Rs Itt ismét az a helyzet: a nézők egy része előtt sem ismeretes a másik ut, a forradalmi ut; .Kórusra lenne szükség, amely ezt az utat meghatározza és javasolja nekik.

W; Mindenesetre ai mi elidegenítési eszközeink nem bizonyultak elegendőknek.- 89 -