Brecht, Bertolt: A színházról - Korszerű színház 4-5. (Budapest, 1960)

Néhány tévedés a Berliner Ensemble játékstílusában

csak akkor lehet jó, ha ez a forma a tartalmat fejezi ki, és csak akkor lehet rossz, ha nem a tartalmat fejezi ki. Hiszen különben az egész semmit nem bizonyítana.

Ps Látja, itt már megint kilóg a lóláb. Ön mindig bizonyítani akar valamit. A művészetben az ember vagy azt érzi: ez jó, vagy azt érzi: ez rossz. Vagy meghatódik, vagy nem hatódik meg. Ez a szemlélet a mérvadó.

A's Hogy tanuljon akkor a művész valamit egy kritikából? "Légy megható".

R: Rillának van egy kitűnő mondása; "Az élmény és. az élményanyag művészi egységet alkot,amelyet aszerint kell mérni, hogy mennyire lesz úrrá a valóság fölött".

B: Az uj realista szinház játékstilusa válasz azokra a

nehézségekre, amelyeket az uj anyag és az uj feladatok támasztanak számára. Ez a helyzet az uj drámairással, nézzük akár Visnyevszkij Lovashadseregét, akár az én Galilei élete cimü müvemet. A régi felépítési mód már nem volt megfelelő. Nem lehet az újat feladataitól függetlenül megítélni, mert önkényesnek tűnnék.

W: Minthogy beszélnünk kell mindenféle dologról, amit nem

nyújtunk, talán szabad lesz mindenekelőtt leszögezni azt, amit nyújtani vélünk. Ez azt jelenti, hogy beszélnünk kell arról, amit a mi játékstílusunk - bármennyire hiányos legyen is bizonyos szempontból - mégis csak véghezvisz. Például a Kurázsi mamában. Válaszszunk csupán egy jelenetet. Éppen most tették csúffá a markotányosnő néma lányát,akiért egyik fiát már feláldozta. Elátkozza a háborút. De már a következő jelenet elején azt látjuk, hogy ott ballag kocsira szerelt boltja mellett és halljuk, hogy igy szól; "Nem hagyom, hogy a háborút ócsárolják - a háború táplálja a maga emberét." A szokványos játékstílus alkalmazásával ezt- 77 -