Maszejev, I.: A drámai konfliktusról - Korszerű színház 3. (Budapest, 1961)
matok feszült drámalságának korszakában" keletkezett és fejlődött. Gorkij éppen azért állította a szovjet Írók elé azt a követelményt, hogy a nagy hősök, a nagy drámai konfliktusok irodalmát teremtsék meg, mert maga a szovjet ember is "....korunk igazi drámai hőse" . A drámai konfliktus az emberek életében jelentkező ellentmondások és konfliktusok tükrözésének sajátosan művészi formája, az ellentétes emberi cselekedetek, nézetek, eszmék, érzelmek, törekvések, érdekek, szenvedélyek éles összeütközésének - meghatározott társadalmi erők és társadalmi fejlődési tendenciák harcának alapján keletkező és megoldódé összeütközésének - művészi ábrázolási formája. A valóság tükrözésének realista módszere megköveteli, hogy a művész az igazsághoz hiven, töretlen eszmeiséggel ábrázolja az emberi társadalmat előrehajtó alapvető ellentmondásokat. Az igazi realista művész feltétlenül tükrözi alkotásaiban az érlelődő vagy éppen végbemenő forradalmat, a néptömegeknek felszabadulásukért vivott hősies harcét. A világ művészetének sokévszázados története tanúsítja, mennyire igaza volt Gorkijnak, a szocialista realizmus megalapítójának, amikor ezt mondta: "Művészetem alapja a valamiért vagy valami ellen folyó harc..."^ Az igazi realista művészet alapja az elnyomás és a kizsákmányolás ellen, a halál és a rombolás ideológiája ellen, az emberek szabadságáért és boldogságáért, az emberi életért vivott harc. A nem-realista müvekben ábrázolt konfliktusoknak rendszerint igen kevés közűk van a valóság mély ellentmondásaihoz és konfliktusaihoz. Ezek a konfliktusok hazug, á 1 konfliktusok és ezért nem is lehetnek valóban drámaiak, A mai burzsoá művészeknek - bármivel tömjék is tele "műalkotásaikat": formalista elmeszűleményekkel, "tulvilági" miszticizmussal vagy a gyilkosságok, az erőszak és a pornográfia naturalista csemegéjével - fő céljuk, hogy elvonják a
