Maszejev, I.: A drámai konfliktusról - Korszerű színház 3. (Budapest, 1961)
- 39 -valóban nem élhet és nem cselekedhet másképpen, mint ahogyan az elbeszélésben él és cselekszik: nem tehet mást, mint hogy kitartóan harcol a hazáért, keményen állja a kegyetlen fasiszta rabság minden kínját és gyötrelmét, férfiasán viseli el a hozzá legközelebb állók halálát. A tipikus jellemek éles elhatárolásának és szembeállításának a művészeti alkotásban betöltött igen fontoB szerepét emeli ki a Pravda 1958.junius 8-i számában "A szovjet zene útja: a népiesség és a realizmus útja" elmen megjelent szerkesztőségi cikk. A SzKP Központi Bizottságának 1958. május 28.-án "A Nagy barátság, a "Bogdán Hmelnyickij" és a "Szivvel-lélekkel" cimü operák értékelésében elkövetett hibák kijavításáról" hozott határozata elítélte az említett müvek helytelen, tendenciózus bírálatát, ami persze nem jelenti e müvek lényegbevágó hiányosságainak igazolását. Danykevics "Bogdán Hmelnyickij" cimü, Vasziljevezkája és Kornyejcsuk szövegkönyvére irt operájának sok vitathatatlan erénye mellett főbb művészi gyengéi, mint a Pravda cikke megállapítja, a következők: "a főhős szónokiassága, a fő cselekvő erők világosan kifejezett s z e mbeállitásénak hiánya,a dramaturgiai fogások bizonyos egyhangúsága" /kiemelés tőlem. -I.H./ A realista művészeti alkotás legmélyebb alapját tehát a tipikus jellemek és a nekik megfelelő tipikus cselekvések megbonthatatlan e g y s é - g e, az eleven, tipikus jellemek és a meglsmételhetetlenUl sajátos tipikus konfliktusok egysége alkotja. X X X A konfliktusnak a művészetben betöltött szerepe köz-
