Maszejev, I.: A drámai konfliktusról - Korszerű színház 3. (Budapest, 1961)
Az a meghatározás, amely szerint a realista mUvászst tipikus helyzetekben cselekvő tipikus jellemek ábrázolása, hangsúlyozza azt a nagy szerepet, amelyet a drámai konfliktus játszik a művészetben ás azokat az óriási lehetőségeket, amelyekkel a realista művészet az élet ellentmondásainak és konfliktusainak az igazsághoz hű, sokoldalú és alapos tükrözésében rendelkezik. A realista művészet az objektiv valóságot az állandó mozgás és változás folyamatában, a régi és az uj harcában - amely minden fejlődés belső tartalma - tükrözi s eközben az élet ellentmondásait és konfliktusait sajátos formában: tipikus helyzetekben cselekvő tipikus jellemek összeütközésének formájában, azaz drámai konfliktusok és kolliziók formájában ábrázolja. A drámai konfliktusok forrása: e való élet objektiv ellentmondásai és konfliktusai. "A dráaaiság, mint az élet költői eleme - állapítja meg Belinszkij - nem más, mint az egymással szembenálló és ellentétes, szenvedélyként, pátoszként jelentkező eszmék összeütközése és kollizlója. Â művészet éppen az életnek ebből a drámaiságából meríti alkotásainak tartalmát és formáját. "Az élet - mondotta Gorkij - tele van drámákkal, nagy vagy nevetséges ellentmondásokkal ...". A művésznek ahhoz, hogy hű képet fessen az életről, sokmindent kell iemernie és tükröznie, elsősorban a valóság minden ellentmondását, drámáit, komédiáit, hősiességét, galádságát, hazugságát és igazságát egyaránt.2'' A szocialista állam "mélyen, hallatlanul, minden tekintetben drámai korszakban, a rombolási és alkotási folya-
