Maszejev, I.: A drámai konfliktusról - Korszerű színház 3. (Budapest, 1961)

- 16 -télén értékelését I. Péter történelmi szerepéről és társadalmi tevékenységéről. A történeti forrásoknak és a marxista-leninista klasz­­szikusok müveinek beható tanulmányozása tette lehetővé, hogy az iró az igazsághoz hűen, művészien ábrázolja I. Péter ko­rát, az orosz nép történelmének egyik legmonumentélisabb idő­szakát. Az iró úgy érte ezt el, hogy alapvetőnek azt a mély és Oroszország sorsára létfontosságú konfliktust vette, amely a péteri átalakítások egész korszakát betöltötte: az orosz nép hősies harcát nemzeti létéért, függetlenségéért. A SzKP Központi Bizottságának ideológiai kérdésekről hozott közismert határozatai nagy figyelmet fordítanak azoknak a feladatoknak kijelölésére, amelyek a szovjet művészetre a szovjet valóság mély, lényeges ellentmondásainak és konflik­tusainak ábrázolásában várnak. 1958 junius 8.-án a Pravda szerkesztőségi cikkben e­­lemezte a SzKP Központi Bizottságának határozatát "A Nagy ba­rátság, a Bogdán Hmelnylckij és a Szlwel-lélekkel cimü ope­rák értékelésében elkövetett hibák kijavításáról." A cikk ki­fejti, hogy a Nagy Honvédő Háborúban aratott történelmi je­lentőségű győzelem után a szovjet nép olyan müveket várt mű­vészeitől, amelyek a nép életének legbensőbb folyamataiba ha­tolnak be, "bemutatják a szovjet ember - a hős, a harcos és az alkotó - nemeslelküségét, nagyságét, tetteinek szépségét, olyan müveket, amelyeket a szocialista építés életigenlő esz­méi lelkesítenek". Egyes művek azonban, s köztük olyanok is, amelyek az irodalom, a színház, a zene, a képzőművészetek ki­váló mestereiiől származtak, a valóságnak néha helytelen, individualista felfogását tükrözték. A párt útmutatásai éppen ezek ellen a formalista művészeti tendenciák ellen irányul­tak, az individualista begubódzás ellen és más helytelen je­lenségek ellen, amelyek társadalmunknak sem esztétikájával, sem etikájával, sem pedig a szocialista kultúra demokratikus szellemével nem egyeztethetők össze.

Next

/
Thumbnails
Contents