Maszejev, I.: A drámai konfliktusról - Korszerű színház 3. (Budapest, 1961)
- 16 -télén értékelését I. Péter történelmi szerepéről és társadalmi tevékenységéről. A történeti forrásoknak és a marxista-leninista klaszszikusok müveinek beható tanulmányozása tette lehetővé, hogy az iró az igazsághoz hűen, művészien ábrázolja I. Péter korát, az orosz nép történelmének egyik legmonumentélisabb időszakát. Az iró úgy érte ezt el, hogy alapvetőnek azt a mély és Oroszország sorsára létfontosságú konfliktust vette, amely a péteri átalakítások egész korszakát betöltötte: az orosz nép hősies harcát nemzeti létéért, függetlenségéért. A SzKP Központi Bizottságának ideológiai kérdésekről hozott közismert határozatai nagy figyelmet fordítanak azoknak a feladatoknak kijelölésére, amelyek a szovjet művészetre a szovjet valóság mély, lényeges ellentmondásainak és konfliktusainak ábrázolásában várnak. 1958 junius 8.-án a Pravda szerkesztőségi cikkben elemezte a SzKP Központi Bizottságának határozatát "A Nagy barátság, a Bogdán Hmelnylckij és a Szlwel-lélekkel cimü operák értékelésében elkövetett hibák kijavításáról." A cikk kifejti, hogy a Nagy Honvédő Háborúban aratott történelmi jelentőségű győzelem után a szovjet nép olyan müveket várt művészeitől, amelyek a nép életének legbensőbb folyamataiba hatolnak be, "bemutatják a szovjet ember - a hős, a harcos és az alkotó - nemeslelküségét, nagyságét, tetteinek szépségét, olyan müveket, amelyeket a szocialista építés életigenlő eszméi lelkesítenek". Egyes művek azonban, s köztük olyanok is, amelyek az irodalom, a színház, a zene, a képzőművészetek kiváló mestereiiől származtak, a valóságnak néha helytelen, individualista felfogását tükrözték. A párt útmutatásai éppen ezek ellen a formalista művészeti tendenciák ellen irányultak, az individualista begubódzás ellen és más helytelen jelenségek ellen, amelyek társadalmunknak sem esztétikájával, sem etikájával, sem pedig a szocialista kultúra demokratikus szellemével nem egyeztethetők össze.
